Ez a weboldal sütiket használ. Az európai uniós jogszabályok értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy módosítsa adatvédelmi beállításait.
További információk Engedélyezem

Hírek, aktualitások /

Mindenféle /

Nagy levegő... vagy inkább mégsem?

Nagy levegő... vagy inkább mégsem?

Közzétéve: 2016.06.27.

Nyár, napsütés és… Mi van, ha a pontok helyére a „tengerpart” szó helyett valami egészen illúzióromboló kerül?

Például izzadság, vagy izzadságszag… Az illúziórombolás ez esetben sokak számára a hétköznapi valósággal egyenlő, hiszen a külső hőmérséklet emelkedésével arányosan a kellemetlen testszag is elboríthatja az irodát, s ez ellen a légkondi sem ad igazi védettséget – már, ha egyáltalán van…

A masszív testszagok mellett számos olyan, orrunknak kellemetlen szag terjenghet munkahelyünkön, amely ellen kellő igényességgel és figyelemmel lehetne tenni, ám a kollégák között mindig akad legalább egy, aki mindenképpen munkatársai orrára akarja kötni az előző este grillpartijának étlapját, s füstölt szagot árasztó haja mellett még a fokhagymás öntet bukéját is jótékonyan húzza maga után, bármerre is jár az egyterű irodában. Ilyen esetekben a többség kínosan mosolyogva fordítja el a fejét ahelyett, hogy valaki szóvá tenné…

A nyíltság segít…

„Aki a probléma megbeszélése helyett hallgatásba burkolózik, senkinek nem tesz jót: sem saját magának, sem pedig a magát leégető kollégának” – hangsúlyozza Sven Granse, hamburgi pszichológus és kommunikációs tanácsadó. Utóbbi ugyanis nem fogja érteni, miért fordulnak el tőle kollégái annak ellenére, hogy ugyanúgy viselkedik, mint bármely más napon. Saját közérzetünk javítása érdekében is az szükséges, hogy a kellemetlen téma szóba kerüljön – lehetőleg egyértelmű módon, mindenféle célozgatás nélkül. „Senki, semmivel nem szolgálhat arra rá, hogy – majd csak miután fél órát beszélgetett az időjárásról – utána tudja meg, hogy a komplett irodát a rosszullét kerülgeti testszaga, vagy az előző ebédre elfogyasztott fokhagyma-hegyek miatt” – mondja Granse.

Az igazságot kimondó beszélgetésektől nem kell tartani – javasolja a szakértő is, s ez nem csak a kellemetlen szag esetére igaz, hanem az olyan kollégáknak is, akik üres, ám véget nem érő monológokkal a munkavégzést lehetetlenítik el. Néhány stratégia alkalmazásával nem csak saját magunknak teszünk jót, hanem kollégák (tucatjai) is hálát rebeghetnek nekünk…

Nagy levegő... vagy inkább mégsem?
Tudományosan bizonyított tény, hogy a hónaljtájban termelődő verejték szaga szexuális vágyfokozó szerként hathat az ellenkező nemre, a már említett természet ...

Izzadás szagok nélkül…

Verejtékmirigyeink milliói (2-4 millió van belőlük!) legalább fél liternyi verejtéket termelnek egy átlagos napon, stresszhelyzetekben azonban ettől jóval többet is produkálhatnak. Ez ellen nincs mit tenni, a természet ezzel „áldotta meg” az emberiséget. Tudományosan bizonyított tény, hogy a hónaljtájban termelődő verejték szaga szexuális vágyfokozó szerként hathat az ellenkező nemre, a már említett természet egyvalamit azonban alaposan figyelmen kívül hagyott: az iroda nem biztos, hogy optimális hely szexuális vágyaink kiélésére, s azzal együtt az izzadságszag eregetésére. Ha viszont arról van szó, hogy egy kollégát kellene figyelmeztetnünk másokat zavaró testszagára, a munkahelyek többségén a nyíltság helyett még ma is tanácstalanság, vagy burkolt célozgatás tapasztalható.

„A remény, hogy az illető majd a rejtett jelzésekből megérti, mire is akarnak kollégái kilyukadni, és valamit tesz az elviselhetetlen tulajdonság ellen, a legritkább esetben szokott valósággá válni” – sorolja tapasztalatát Granse. „Aki ténylegesen változtatni akar, annak akkor is lépnie kell, még ha számára kellemetlennek is tűnik a húzás. A kényes témákat azonban mindenképpen négyszemközt kell megbeszélni, az időzítés sem mindegy, valamint egy jól felépített, végiggondolt struktúrát kell követni” – tanácsolja a kommunikációs guru.

„Ha tehát eldöntöttük, hogy az érintett kollégát figyelmeztetni kell elviselhetetlen testszagára, nem ajánlatos egy szakmai beszélgetés végén, szinte mellékesen odavetni neki, hogy ’egyébként meg büdös vagy’, hanem előtte kellően körüljárni a témát, és a lehetséges oko(ka)t is megnevezni. Ha az érintett ritkán váltja ingeit, vagy nem megfelelő alapanyagból készült ruhát hord, már meg is találtuk a szag eredetét”. Nehezebb a helyzet, ha az illető kolléga láthatóan nagy hangsúlyt fektet a tisztálkodásra, ám ennek ellenére is erősen szaglik. Az ilyen esetekben előfordulhat, hogy valamilyen betegség áll a kellemetlen jelenség hátterében, ilyenkor a szag gazdája egészségét ajánlatos a középpontba állítani, és nem a közvetlenül mellette dolgozókat ért irritációt, s azt mondani neki: „felmerült már, hogy esetleg kivizsgáltasd magad, hogy a máj- és vesebetegségeket kizárd az okok közül?” – ajánlja a tanácsadó.

Persze ahhoz, hogy a beszélgetés elérje célját, olyan partner is szükséges, aki nem személye ellen indított támadásnak veszi az észrevételeket, és megsértődik, hanem – még ha tényleg kínosan is érzi magát – megpróbálja a problémát megszüntetni. A nyíltság tehát kifizetődik (kivéve talán a főnök esetét), hiszen jelzés nélkül, magától végbemenő változás csak a legritkább esetben következik be…

- focus.de –