A Húsvét alkalmával az ókorban a természet újjászületését és a termékenységet ünnepelték. Tavasszal megünnepelték a tél végét, és isteneikhez könyörögtek az állatállomány szaporulatáért. Bizonyos helyeken, ebben az időben a termékenység istennőjét Astarte-nak nevezték.
Istennők és tojást hozó termékeny nyuszik
A monda úgy tartja, hogy Astarte istennőnek volt egy szeretője, aki valójában madár volt. Mivel istennőként varázserővel bírt, madár szeretőjét nyúllá változtatta. A nyúllá változtatott szerető, azért hogy eredeti madár formáját mutassa, a legenda szerint tojásokra ült. Egyes elméletek ezért hozzák összefüggésbe mai napig a tavasz, a nyulak, a tojások és madarak képét.
Természetesen a tojás mindig is termékenységi szimbólumnak számított, és gyakran használták termékenységi szertartások alkalmával. A tojás képe összetett, a megújulást a növekedést és bizonyos kultúrákban a világmindenséget szimbolizálja. A nyulak jelentésének magyarázata kevésbé egyértelmű, de már amennyire tudjuk, szintén a termékenységhez kapcsolhatók. A legendában szereplő összefüggésen túl, a nyulak és a tojások jelentése közt sokan érdekes kapcsolatot vélnek felfedezni. A réten ülő nyuszi ugyanis hasonlít egy fészkén ülő madárhoz, valószínűleg ezzel magyarázható a tojást hozó nyuszi alakja. Profánabb megközelítésben, a nyulakat egyszerűen szaporaságuk miatt hozzák összefüggésbe a termékenységgel.
Ha az említett legendában tovább vizsgáljuk a tavasz és a termékenység összefüggéseit, megállapíthatjuk, hogy egyes feltételezések szerint, az egyik legfontosabb női hormon, az ösztrogén elnevezése is a termékenység istennőjének nevéből származik. (Astarte - ösztrogén)
Fallikus szimbólumok
Az ókorban, bizonyos kultúrákban óriás fallikus szimbólumokat faragtak tölgyfából, és ezek alatt termékenységi rituálékat tartottak. Ekkor általános üdvözlési formának számított a középső ujj felmutatása a másik ember felé. Ma ugyanezt sértőnek találjuk, de ez a szokás valójában a fallosz termékenységére utal és visszavezethető a régmúlt időkbe.
A birkák, különösen a kosok szintén gyakran utalnak a termékenységre, a bárány pedig leginkább a kereszténység megjelenése óta terjedt el húsvéti szimbólumként.
Az ókori mediterráneumban szintén tartottak hasonló termékenységi rituálékat. Az általuk imádott termékenységi istennőt Cybelé-nek (Föld anyának) hívták. Ennek az istennőnek nem egy madár, hanem egy másik, Attis nevű isten volt a szeretője, aki a növényzet tavaszi újjászületéséért felelt.
Manapság az emberek nagy része nem sokat tud a húsvét ókori eredetéről, és valódi jelentéséről.
A húsvét a karácsonyhoz hasonlóan eredetileg egy kereszténység előtti időkre datálható ünnep, aminek az értelmét az idők során a kor aktuális vallási nézeteihez igazítva folyamatosan változtatták, míg végül az emberek elfelejtették valódi eredetét.
- socyberty -
Kapcsolódó cikkek:
Húsvéti készülődés
A (húsvéti) tojás nem árt a koleszterinszintnek
Hamvazószerdától húsvétig
Jön a tavasz, előbújnak a szeplők
Tavaszváró szokások a világ körül
