Az internetes hazai és nemzetközi áruházak, apróhirdetési portálok vagy aukciós oldalak jól használható keresőinek segítségével olyan kincsekre bukkanhatunk, amiről addig még csak álmodni sem mertünk – gyakran hihetetlenül nevetséges áron. A fizetés legtöbbször a bankkártyánk adatainak megadásával, direkt bankszámlára utalással, vagy egy harmadik fél közvetítésével történik. Ezen utóbbi fizetési mód rendkívül biztonságos, melynek egyik pozitív példája a PayPal (paypal.com). A rendszer biztonságos, és egyaránt védi az eladó és a vásárló érdekeit is: egyik sem látja a másik pénzügyi adatait (bankkártya száma, biztonsági kódja, a hozzá tartozó bankszámla száma, az ezeken elérhető pénzügyi keret, stb.).
A vásárlási lehetőségek bővülése azonban nem csak a becsületes eladók és vásárlók lehetőségeit növeli, hanem eddig nem látott alkalmakat kínálnak a csalóknak, könnyű pénzszerzési lehetőséget keresőknek. Éppen ezért ha on-line kihagyhatatlannak tűnő lehetőségre bukkanunk, a kezdeti izgatottság hevében sem szabad elfelejtkeznünk józan ítélőképességünkről. Nézzük, mire érdemes figyelni a vásárlás során!
Egy online hirdető felületen kihagyhatatlan ajánlatra bukkanunk, amelyben az eladó egy eredeti, nagyon jó adottságokkal rendelkező terméket kínál – a piaci ár töredékéért, garanciával, ingyenes házhozszállítással, stb. A következők jöhetnek számításba: vagy a leírás hamis (a termék nem eredeti, nem sérülésmentes, vagy egyszerűen lopott), vagy valahol másutt lesz a bökkenő. Elvileg előfordulhat, hogy egy megcsalást frissiben felfedezett feldühödött nő akarja így eladni férje hőn szeretett sportautóját (ez esetben szerencsénk van, ha a kocsi a nő nevén van, a papírok rendben vannak, nyugodt szívvel vegyük meg – amennyiben más figyelmeztető jellel nem találkozunk, lsd. alább), de a szerencsénkben bízni többnyire nem elegendő. Hiszen valószínűleg a meghirdetett ár duplájáért is eladhatná a kocsit, azonnal, és ki az, aki nem szereti a nagyobb profitot?
A hirdetés mellett szereplő telefonszámon előfizető nincsen, az eladó csak e-mailben érhető el – vagy ott sem. A helyzet ekkor szintén kedvező, megmenekültünk egy hamis illúziótól, amely akár anyagi kárba is kergethetett volna minket.
Ám ha az eladó válaszol e-mailünkre, amelyben a termék után érdeklődünk, tovább léphetünk. Gyanús, ha a személyes találkozás valamilyen ok miatt kizárt olyan helyzetben, amikor szükséges lenne (pl.: ingatlan adás-vétel, gépjármű adás-vétel, stb.). Nem egyszer elvileg megkérdőjelezhetetlen indokokat kínálnak a kamu-eladók, például külföldön tartózkodnak (ez esetben a terméket postázzák, a szükséges papírokkal együtt). A gépjárműves példánál maradva: további kérdéseinkre válaszul ellátnak minket az autóval kapcsolatos pontos és ellenőrizhető információkkal, úgymint forgalmi engedély scannelt másolata, vagy az autó előéletéhez szükséges azonosító szám. Miután ezeket leellenőriztük, megnyugszunk, és tovább lépünk a vásárlási csapdában. Figyeljünk arra, hogy ha az eladó bármilyen sürgetést gyakorol ránk, az mindig több mint gyanús.
Ezután a legtöbbször felajánlják, hogy mindkét fél védelme érdekében egy harmadik fél közvetítésével intéznék a pénzügyi tranzakciót. Nagy összegeknél a PayPal nem kellően biztonságos olyan eladóknál, akik még nem használták, mivel az utalás automatikus: amennyiben megtörténik, nincs garancia, hogy meg is kapjuk a terméket; ugyanakkor az eladót sem védi kellően, ugyanis ha előbb postázza az eladott árut, nem garantálja semmi, hogy utána megkapja az árát. (Az eBay-en mindig ellenőrizzük le az eladót vásárlás előtt – a vásárlók kötelezően értékelést írnak a lezárult tranzakciókról, így a többiek információhoz jutnak az eladó tisztességével kapcsolatban.)
Általában jól ismert nevekre hivatkoznak a csalók, jó példa erre a Yahoo! Finance. Hogy biztosítsanak bennünket az üzlet tisztasága felől, előzékenyen még az alkalmazni kívánt pénzügyi lebonyolító linkjét is elküldik az e-mailekben, illetve azt az e-mail címet, ahol kérdéseinket feltehetjük a szolgáltatásról. Itt könnyen lebuknak, ha kellően óvatosak vagyunk, ugyanis az általuk küldött link sohasem az igazi honlap linkje, például a felkínált www.ukyahoo-finances.com ugyan igazinak hangzik, de az eredeti honlap címe www.uk.finance.yahoo.com. Kis további ellenőrzéssel könnyen rájöhetünk, hogy a hivatkozási alapnak számító pénzügyi szolgáltatónak nincs ilyen szolgáltatása. Ne gondoljuk, hogy biztosan csak megváltozott a honlap szerkezete, vagy a tájékoztató van elrejtve – ez önáltatás és továbblök minket a pénzügyi szakadékba.
A csaló e-mailjeiben feltüntetett kontakt e-mail cím is minden bizonnyal hamis, nagy valószínűséggel általuk kreált postafiókról van szó. Miért használ például Microsoft Outlookot a gépünk, hogy egy Yahoo!-s helpdesk-hez irányítsa kérdésünket? Gyanús… Ugyanakkor az ál-honlapok jól struktúráltak, és ugyanolyanok, mint az eredetiek, csak éppen az eredetiről kiindulva az adott aloldal sosem érhető el... Figyelemfelkeltő, ha az ál-oldalon olyan linkek vannak, amelyek nem vezetnek sehová.
A csalók legtöbbször azt is felkínálják, hogy a harmadik fél megőrzi a pénzünket, és csak akkor utalja az eladónak, ha már megkaptuk az árut és lejárt a 15 napos próbaidő, ami alatt visszaküldhetjük, ha nem olyan, mint gondoltuk – természetesen a visszaküldés költsége az eladót terheli, majd visszakapjuk a vételárat.
Már csak az van hátra, hogy elküldjük adatainkat az eladónak, hogy ő felvegye a kapcsolatot a fizetést felügyelő biztonságos harmadik féllel, aki majd keres minket. Ez pedig az adathalász-csapda. Soha, semmilyen körülmények között ne adjunk ki semmiféle adatot senkinek, főként ne adószámot, betegbiztosítási számot, vagy bármilyen pénzügyekkel kapcsolatos adatot, de még nevet és címet sem. Itt fejezzük be az egész levelezést.
A következőkben akkurátusan használjuk a Delete gombot, vagy értesítsük a hirdetési portált, ahol a hirdetést olvastuk, illetve a pénzügyi tranzakcióba belekevert céget is (jelen esetben Yahoo! Finance).
Végül dőljünk hátra és vonjuk le a tanulságot, majd üljünk be egy kávézóba kedvesünkkel vagy a barátnőnkkel, és felejtsük el az egészet – de okuljunk belőle.
- KJ -
Kapcsolódó cikkek:
Ne vásárolj semmit nap
Elégedetlen fogyasztó
Hitelkártya: óvatosan Csodaországban
Amikor elkap a vásárlási láz
