A szingli azt csinál és akkor, amit és amikor akar. Ha ezerszer is megnézi a Szex és New York mozifilmet (adózva ezzel a hagyományos értékrendnek, miszerint a nő mégiscsak eredendően férjet akar és még Carrie is behálózható) és ennek során ezerszer is egy-egy tábla csokoládé és ezer doboz papír zsebkendő esik áldozatul, akkor sem fog senki kiakadni a háttérben, hogy hogyan lehet sírva-nevetve végignézni azt az ostoba női mesét. Akadnak ugyan romantikus és bugyutaságokat kedvelő hímpéldányok, ám nagyobb az esélye annak, hogy az említett film és a hasonszőrű alkotások egyedül vagy hölgytársaságban felhőtlenebbül élvezhetők.
A szingli nő könyvtára
A szingli nő könyvtára nyugodtan lehet ponyva és haszontalanság, nem kell attól félni hogy a kiselejtezett, ám relikviaként tisztelt ősi playboy példányok kitúrják a polcokról a nagyrabecsült kategória példás képviselőit abból az átlátszó indokból kifolyólag, hogy az ellenkező nemű kedves éppen doktori disszertációját írja az elmúlt évtizedek nőideáljának alakulásából.
A szingli azt eszik és akkor, amikor akar. Ha kedve támad összeüt valami házi ételt, de abból sincs baj, ha letelefonál a kínai kifőzdébe egy kis papírdobozos üvegtésztáért. Meg egy kis ragacsos édes-nyúlós húsért, semmi csípős beütéssel. Mindez részletkérdés, hiszen kit érdekelne az evés, amikor annyi minden más dolog van, ami sokkal fontosabb és még csak nem is hízlal?
A szinglit senki sem hibáztatja, ha szabadidejében a barátnőivel trécsel telefonon, akár órákon át. Kivéve azokat a barátnőket, akik az egy mobiltelefonnal rendelkező szinglit ugyanezen időben szeretnék elérni, fontos vagy kevésbé fontos pletykák halasztást nem tűrő megtárgyalásának apropójából.
A szingli lakása
A szingli lakásában senki nem hagyja a szoba közepén a koszos zokniját. Ha pedig igen, azt a szingli maga tette, és ez esetben senki nem hibáztat senkit, egészen az önkritika gyakorlásának pillanatáig, amikor is az egyedülálló hölgyemény példátlan pálfordulás után egyszer csak glédába állítja a zoknikat. Akár koszosak, akár tiszták. És ezért sem hibáztatja senki, szemére vetve, hogy az újkeletű rendmánia már-már a kórosság határait súrolja, és eljött az ideje a pszichológus felkeresésének.
A szingli lakásában nem mászkálnak álomkóros pasik olyankor, amikor már régen munkába kellene igyekezniük. Nem nyüstölik azonnali reggeli életmentő kávéért, és senkinek nem jut eszébe reggeli késését arra fogni, hogy a szóban forgó hölgy nem tett meg mindent annak érdekében, hogy az úr minél előbb, teljes harci díszben eljusson a munkahelyére. Amennyiben a szinglilakban mégis ilyenforma nem kellőképpen beazonosítható férfiegyedek találhatók, az állapot átmenetinek tekinthető, és az illetőnek hamarosan nyoma vész.
A szingli úgy néz ki, ahogy akar
Ha kedve tartja, nyugodt szívvel tölthet például vizsgaidőszak közepén akár egy egész hetet pizsamában, rendelt pizzát majszolva, olyan, az adott időszakban nélkülözhető időrabló tevékenységek mellőzésével, mint az epilálás vagy hajmosás.
A szinglit senki nem huhogja le, ha jártában-keltében megfordul a szemrevaló férfipéldányok után, majd észrevétlenül nyomába ered a kiszemelt adonisznak, megtudni, hogy vajon kiféle-miféle. Ugyanígy szabad a vásár minden egyes buliban. A flört megengedett, sőt, mi több, kötelező! Hogy a flörtből lesz-e valami, és ha igen akkor mi, a körülmények mellett elsősorban a hölgytől függ és nem attól, van-e otthon valaki. Másnap reggel akár kávé sem kell, ki-ki mehet a maga dolgára.
A szingli nő ezek szerint csapodár, semmirekellő pletykafészek, aki csak úgy igáslónak használja a férfiakat, és nem érdekli semmi más, csak önmaga?
A skatulya ma még sajnos így fest. A szingli mint divatos kifejezés, a húszas-harmincas éveinek közepén járó, jómódú, biztos egzisztenciával rendelkező férfifaló hölgyekre használatos. Pedig a szingliség az egyedülálló mai kifejezése, ám mint egy újabb divathullám modern vívmánya, téves képzettársítások kapcsolódnak hozzá.
A szingli nem azért az, mert megvet minden hímnemű egyedet. Nem is azért, mert nem képes a normális emberi kapcsolatok kialakítására. Nem is azért, mert munkamániás, vagy nem érdekli más, csak a szórakozás és a buliról bulira csapongás. A szingliség legtöbbször nem tudatos döntés eredménye, hanem leginkább rövidebb vagy tartósabb átmeneti állapot. Ennek ellenkezőjére példa az a néhány nő, akik soha életükben nem létesítettek párkapcsolatot. A többieknél a szingliség tényleg átmeneti.
- KJ -
Kapcsolódó cikkek:
Leginkább biztonságra vágyunk?
A szinglik szükségmegoldás helyett inkább kivárnak
Szingli vagyok, nem hülye
"Hogy miért vagyok szingli?"
A szinglik boldogabbak?
