A mitológia szemlélete szerint minden nő afféle Pandóra-jelenség. Pandóra szép volt, okos, bájos, megnyerő - mint minden nő. De borzasztóan kíváncsi is - mint minden nő.
És ez okozta a vesztét - ahogy a többiekét is. Kapott egy szelencét az istenektől, „ezt őrizned kell, fel ne bontsd! Ez tilos!” utasítással. Hát kell ennél több inspiráció? Valami, ami titkos, amit nem szabad? Ezt nem lehet kihagyni.
Hogy mit tett Pandóra? Azt, amit minden nő tenne. Belekukucskált a ládikóba. Kinyitotta azt. Így zúdította az összes bajt, betegséget, járványt, pusztítást az emberiségre.
A tisztánlátáshoz nem árt hangsúlyozni a tényt, hogy a mitológiát is férfiak írták. Szerintük minden baj okozója a nő.
Az sem túl hízelgő, amit egy római költő hirdetett a női nem eredetéről. Az ő véleménye szerint ugyanis állatokból alkották a nőket. Az pedig napnál is világosabb, hogy melyekből. Van bennük, ugyebár valami a kancából: ettől szépek és termékenyek. De ott van bennük a szuka is: ettől lettek harapósak. A bennük lakozó méh szorgalmat és tisztaságot kölcsönzött nekik. Hogy a negyedikként említett disznó mely tulajdonságokkal gazdagította a női nemet, azt csak találgatni lehet. És reménykedni, hogy semmi „disznósághoz” nincs köze.
Az egyik legnagyobb római költő így kiáltott a főisten felé:”Miért teremtetted a nőt, az emberiségnek ezt a gyászos ostorát? Ha fenn akartad tartani az emberi nemet, nem lehetett volna ezt nők nélkül?”
Valószínűleg hasonlóan gondolkodott az a Mathelous nevű francia költő, aki ötezer sort volt képes pazarolni a női nem pocskondiázására. Szerinte sokféle tisztítótűz létezik a bűnösök megtisztulására. Ezek egyike a házasság. A lesújtó véleményhez képest meglepő adat, hogy az illető kétszer nősült. Jó nagy bűne lehetett, hogy kétszer is önkéntesen ment pokolra.
A bibliából közismert az oldalborda-motívum. Hogy tudniillik ősanyánkat Ádám oldalbordájából teremtette a jóisten.
Ez aztán további magyarázatokat szült.
Egyes vélemények szerint az oldalborda görbe. Ebből aztán logikusan következik, hogy az asszonyi jellem sem lehet egyenes.
Mások szerint a különbségre kell odafigyelni, abban van elrejtve a lényeg: Ádám a puha, omlós anyaföldből jött létre. Éva a csontból, ami zörög-csörög. Ennek köszönhető mihaszna fecsegő-képessége.
Milton, a nagy angol költő csak annyit fűzött a bibliai történethez: ha az oldalborda fölöslegesnek mutatkozott, mi a csudának kellett felhasználni? Jobb lett volna azon nyomban elhajítani.
Az európai irodalomban kering egy vándoranekdota. E szerint egy asszony zuhant a folyóba. A férje kapásból nem vízmentében, hanem az ár ellenében kereste a testet. Hát, ennyit a női konokságról.
Végezetül egy Dumas gondolat. Epésen jegyezte meg, hogy az asszonyt a teremtés legvégén alkotta meg Isten. Majd hozzáfűzte: meg is látszik rajta a fáradtság!
(Ráth-Végh István Szerelem, házasság című könyve felhasználásával)
Kapcsolódó cikkek:
A nő sem különb
Nőkről nőknek
Híres nők palackpostái
A nőkről szóló viccek veszélyesek
