Létezik-e, hogy mindez valóban ennyire egyszerű, és ez esetben tényleg az, aminek látszik? Vagyis a réteges öltözködés valóban praktikusabb, egészségesebb, melegebb-e?
A válasz: igen. Hideg időben jó közérzetünkért melegérzetünk felelős. Köztudott, hogy nem maga az anyag melegít, hanem az a levegőréteg, amely az anyag rétegei, szálai között megbújik. A laza szövésű kötött kelmék ezért képesek jobban tartani a testhőt, mint a szorosan font műszálas anyagok. A lazább szálak között több levegő képes megrekedni, az eredmény pedig nagyobb szigetelőképesség, a test melegének jobb hatásfokú megőrzése.
Tavaszi és őszi hónapokban, mikor a reggelek és az esték csípősek, viszont napközben kellemesen meleg a hőmérséklet, a réteges öltözködésnél jobbat nem is választhatnánk. A hidegebb napszakokban teljes díszben, nem fázva indulhatunk iskolába, munkába, illetve a nap végén a didergés veszélye nélkül térhetünk haza fűtött otthonunkba. Napközben viszont nem vagyunk kitéve annak, hogy talpig izzadva érkezzünk meg egyik helyről a másikra, ha napi programunk azt kívánja meg, hogy a szabadban töltsünk egy-két órát. Így öltözködésünkkel képesek vagyunk az éppen aktuális, pillanatnyi időjáráshoz alkalmazkodni, és már el is kerültük a meghűlés veszélyét.
Mind az időjárás szempontjából alul-, mind a túlöltözöttség könnyen megfázáshoz vezethet. A túl meleg öltözet izzadáshoz, majd az izzadság elpárolgása a párolgó felszínek, vagyis a test hűtését okozza. A hideghez való nem kellő alkalmazkodás a test lehűléséhez, kifejezettebben a perifériás részek csökkenő hőmérsékletéhez vezet, amilyen például az orr és a garat nyálkahártyája (ezen képletek azok, amelyek a belélegzett hideg levegővel még annak kellő felmelegedése előtt találkoznak). A nyálkahártya lehűlése csökkenti a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet, így a kórokozók hamar megtelepedhetnek ezeken a helyeken, kialakítva ezzel az orrfolyást és/vagy torokfájást. A szervezet általános ellenálló képességétől és a kórokozó agresszivitásától függ, hogy egyéb tünetek (hőemelkedés, láz, fejfájás, köhögés, stb.) kialakulása követi-e a helyi fertőzést. Bár fiatal szervezet esetén nem gyakori, ám ritkán előfordulhatnak másodlagos fertőzések, amelyek már komolyabb kórképeket jelentenek (arcüreggyulladás, középfülgyulladás, hörghurut, stb.).
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenki megbetegszik, aki lengén van öltözve. Fentiek csak a megnövekedett kockázatott hivatottak érzékeltetni.
Az anyagválasztáson nagyon sok múlik. Hiába veszünk magunkra két-három vékony, nylon vagy poliészter alapanyagú réteget s sajnos ugyanez igaz a selyemre is: ezek a textilfajták nagyon vékonyak, gyakran sűrű szövésűek, melyek csak minimális levegőréteg megtartására alkalmasak. Ha a réteges öltözködés nyújtotta praktikus előnyök kihasználása a cél, keressük a pamut anyagokat, s részesítsük előnyben a kötött holmikat (melyek már lehetnek műszálkeverékek, a fonalvastagság és a szövés mikéntje ellensúlyozza az alapanyag eredendő minőségét).
S mit szól mindehhez a divat? A körforgás aktuális állapotának függvényében hol üdvözíti, hol felülírni látszik. Igazából összességében a divatot igen kevéssé érdeklik a racionális megfontolások. Ugyanakkor a réteges öltözködés a változatosság lehetőségét rejti magában, amelynek segítségével külsőnket akár óránként megváltoztathatjuk, ha úgy tartja kedvünk (vagy az időjárás szeszélyei azt követelik meg).
Tehát hallgassunk néha a régi idők tanítására, mert vannak esetek, amikor érdemes. Ne kockáztassuk egészségünket azzal, hogy figyelmen kívül hagyjuk a mindenkori bölcsességet, miszerint a réteges öltözködés egészségünket védi. Lássuk meg benne a lehetőséget, hogy a divat kihasználásával önkifejezésünk egyik lehetséges nagyszerű eszközét ismerjük, és használjuk is ki.
- Dr. Kónya Judit -
Kapcsolódó cikkek:
Divatosan hálni
Tippek az ünnepi öltözködéshez
2008 legrondább és legdivatosabb viseletei
