A féktelen mulatozás, mely a világ minden részén gondtalan evésre-ivásra csábít mindenkit, a rómaiak Saturnalia nevű ünnepére vezethető vissza. Az urak és rabszolgák ilyenkor egy asztalhoz ültek, szünetelt a politika is. Az újév kezdete később a keresztény szokásokkal társult: a 16. századig karácsonykor (azaz december 25-én) ünnepelték. Végül XII. Ince pápa kihirdette 1691-ben: az év első napja január 1.
A legtöbb babona az év végi ünnepekhez kapcsolódik. Ilyenkor teszünk fogadalmakat az új évre, amelyek legtöbbször tiszavirág életűnek bizonyulnak, azaz jobb esetben néhány napig be is tartjuk őket, aztán feledésbe merülnek.
Az újévi szokások az évszázadok során nem sokat változtak, még mindig úgy tartják, hogy az év első napja döntő szerepet játszik abban, hogy milyen szerencsénk lesz abban az esztendőben. Sokan készítenek tortát vagy sütit, amelyekbe egy érmét sütnek bele. Aki megtalálja, az szerencsés év elé nézhet.
Ugyancsak január elsejéhez kötődik a lencseevés is, amely a folyamatos anyagi jólétet biztosítja. Szilveszter és újév napján csak disznóhúst szabad fogyasztani a babonák szerint, mert a malac túrja a szerencsét, míg a szárnyasok elkaparják, a halakkal pedig elúszik. Éppen ezért kerül ilyenkor malacsült az asztalra, hiszen a négylevelű lóherét tartó malac az egyik legfontosabb szerencseszimbólum.
Másik régi babona a szilveszter éjszakai zajkeltés. Ezeknek a célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól. Eszközei igen változatosak, régen a karikás ostor, duda, csengő, kolomp, manapság a tűzijáték, petárdák, és a különböző papírtrombiták vették át a szerepet.
Pezsgő és korhelyek
A pezsgőzés elterjedésében a franciák játszottak jelentős szerepet. Nem csak azért, mert az ital gall találmány. Madame Pompadour például sokat tett a szokás meghonosításáért, de Napoleon is kivette a részét a buborékokból. A pezsgőspohár-piramis építésének szokása az ő egyiptomi hadjáratának állít emléket. Apropó, szilveszteri kortyolgatás! Közismerten hatékony másnaposság ellen a savanyú káposztát és füstölt kolbászt tartalmazó korhelyleves. Hogy kik azok a korhelyek? Magyarázatul idézzük Fazekas Mihály Ludas Matyijának néhány sorát: "Korhely, léhűtő! Majd a vásárra, pokolba! Mit kerestél az egész nyáron? Jobb hogy ha dologhoz látsz itthon..." Nos, a korhelyleves azért szerencsére nem csak a léhűtő, munkát kerülő másnaposok étele.
Kapcsolódó cikkek:
Új év - új fogadalmak
Tippek az ünnepi öltözködéshez
Újévi fogadalmak csapdájában
A pezsgő jót tesz a szívnek
Szilveszteri szokások, hiedelmek