Hazudni csúnya dolog!- tanítja egy valamirevaló anyuka eszmélő kisgyerekét. De ugyanakkor azt is mondja neki: Legyél kedves Jucika nénihez, adjál neki puszit, ha jön! És a kisgyerek máris átéli élete első olyan traumáját, amit a pszichológia kognitív disszonanciának hív. Ugyanis valójában utálja Jucika nénit, öreg és áporodott szaga van, és a legszívesebben elfutna a szoba legtávolabbi sarkába, semhogy megpuszilja ráncos bőrét.
És akkor összezavarodik teljesen, mert nem tudja, hogy anya melyik szavára legyen szófogadó. Hazudjon puszit, vagy őszintén fusson el.
Az egész éltünk telis tele van hazugsággal. Persze, nem állítható, hogy mindez gonosz, fondorlatos szándékkal történik, de mégis: hazudunk.
Másoknak és önmagunknak egyaránt. A legközkedveltebb a magunknak sulykolt ámítások. Például megbeszéljük magunkkal, hogy fogyókúránk kellős közepén egy apró kis csoki szelet bekebelezése semmilyen jelentőséggel nem bír. Azt is elhitetjük magunkkal álmos, morcos reggeleken, hogy még egy kis szundítás nem árthat napirendünknek. Kondicionáljuk magunkat, hogy csúnyák vagyunk, tehetségtelenek, buták. Vagy épp ellenkezőleg: isteniek, ellenállhatatlanok.
Ugyanezzel az intenzitással és gyakorlattal aztán másokat is fűtünk. Úgy köszöntjük a barátnőnket: „Milyen jól nézel ki!” Pedig legszívesebben azt mondanánk: ”Pocsékul sikerült most a sminked!” Vagy a főnöknőnknek: „Természetesen igazad van” miközben arra gondolunk,” fulladj meg, te vén dög.”
Ne kell azonban rosszra gondolni, a hazugságok zöme az ún. kegyes hazugság körébe tartozik. Ezt használjuk a mindennapi szocializációnk során, mert érző, érzékeny emberek vagyunk, mert nem akarunk megbántani a másikat, vagy fájdalmat okozni neki.
A nők sokkal hamarabb leplezik le a hazudozót, a férfiak érzéke nem ilyen kifinomult ezen a téren. Őket könnyebb az orruknál fogva vezetni, és sokkal hamarabb lebuknak, ha nem mondanak igazat. A nők többnyire azért hazudnak, hogy a másik jól érezze magát, a férfiak meg azért, hogy jobb színben tüntessék fel magukat. A nők remekül emlékeznek hazugságaikra, a férfiak meg egész egyszerűn elfelejtik azokat.
S hogy miből lehet rájönni a lódításra? Vannak régi, jól ismert jegyek, amik csak a legérzéketlenebbeket csalhatják meg mégis. Az elpirulás, a dadogás, a hirtelen mozdulatok megszaporodása elég beszédesek. Mind azt bizonygatja: itt most egy hatalmas hazugság készülődik.
Kivédeni nem lehet. Legfeljebb mérsékelni. Őszinteséggel, odaadással, nyíltsággal. A kölcsönösség íratlan elve alapján Hátha ugyanazt kapjuk vissza másoktól is.
Hazugságjegyek
- nem utal önmagára, kerüli az "én", "engem” szavakat
- bizonyos szófordulatok gyakori ismételgetése („őszintén mondom, „becsületszavamra”,
"Isten a tanúm” és ehhez hasonlók)
- a hangszálakba ilyenkor kevesebb vér jut, összehúzódnak, a hang sipítozó lesz. Hazugság közben az emberek 70%-ának magasabb lesz a hangja.
- ha egy férfi elnyeli szavakat ( ugyanis agyberendezkedéséből adódóan egyszerre csak egy dologra képes figyelni)
- a ferde mosoly. A természetes ugyanis szimmetrikus és hirtelen jövő. Az erőltetet lassú és féloldalas.
- a tekintet elfordítása
- matatás a kezekkel, tárgyakkal, orral, füllel, gallérral
- zsebre dugott kéz
- "igen” mondása és "nem” intése vagy fordítva
- motyogás, hadarás, dadogás
- nevetés, kedvesség eltúlzása
|
Kapcsolódó cikkek:
6 dolog, amit a férfiak jobb, ha eltitkolnak előled
11 titok, melyet a férfiak sosem árulnak el magukról
Hazudj valami szépet
Trükkök, amivel lebuktathatjuk a hazug pasikat
