Gyenge kezdés után erős visszaesés - a hétfői hétindítás sokak számára ezt jelenti, pedig pontosan a hétfői nap az - elméletileg -, amikor a legkipihentebben érkezünk munkába, s a legjobban bírjuk a terhelést. Elméletileg!
Már a munkahelyre való eljutás is maga a pokol a hétfői napokon: a tömegközlekedés zsúfolt, az autós forgalom csak araszol az utakon, mindenki lehangolt és ideges. Az irodában természetesen óriási emailáradat és folyamatos telefoncsörgés fogad, s ekkor kerül igazán elérhetetlennek tűnő messzeségbe a következő hétvége...
A hétfői motiválatlanság nem ritka jelenség, egy reprezentatív német felmérés adatai alapján minden hatodik munkavállaló panaszkodik arra, hogy hétfőnként teljes depresszióba és enerváltságba dönti a hétkezdés. A jelenség különösen a 18 és 29 év közötti korosztályt érinti: közülük minden harmadik mondja azt, hogy hétfőnként hullának érzi magát, s egyszerűen nem tud feladataira koncentrálni e napon. A hétfői depresszió leginkább az alkalmazotti munkaviszonyban dolgozókra jellemző, a vállalkozókat kevésbé érinti.
Hogy az általános hétfői depresszió nem csak afféle városi legenda, vagy egyszerű kedélyingadozás, a statisztika is jól jelzi: e napokon a közlekedési balesetek száma is érzékelhetően megemelkedik, s az orvosok is ekkor írják ki táppénzre legtöbb betegüket. Ugyancsak tény, hogy a férfiak esetében a hétfő a legesélyesebb nap a szívinfarktusra.
Miért pontosan hétfőn?
„A hétfőt sokak szervezete úgynevezett mini-jetlag-ként (több időzóna átlépéséből adódó, az időeltolódás okozta érzékelésbeli probléma) értelmezi” – magyarázza a depresszív hétfőket Jürgen Zulley, a Regensburgi Egyetem elismert alváskutatója, a téma szakértője. A munkavállalók hétvégente teljesen más ritmusban élnek, mint a munkanapokon, s pontosan ebből adódik a nehézség: „az emberek általában szombaton és vasárnap tovább alszanak, és később is kerülnek ágyba, mivel szeretnének bizonyos dolgokat „behozni”, amelyekre hétközben nincs lehetőségük – szórakoznak, kikapcsolódnak, stb” – részletezi a kutató. Az ő szervezetük az új hét kezdetét és a visszaállást a munkanapos menetrendre pontosan ugyanúgy értelmezi, mint az átállást a téliről a nyári időszámításra. Ez alaposan összezavarja belső órájukat, s ennek a levét isszák hétfőnként.
A szakértő szerint emellett az immunrendszer is felelős a hétfői depresszióért: számos embernél tapasztalható, hogy immunrendszerük hétvégente „nagyon gyengén teljesít”. A munkanapokon ugyanis a szervezet számos stresszhormont – többek között adrenalint – termel, s ezek hatása alatt ellenállóbbak a külső hatásoknak. Ám abban a pillanatban – szombaton és vasárnap – amikor csökken a feszültség, egyből ki vannak téve például a megfázásos eredetű betegségeknek
Van megoldás?
Zulley véleménye szerint az nem vezetne eredményre, ha vasárnap este korábban feküdnénk le; ha azonban a hét minden napján nagyjából azonos időpontban kerülnénk ágyba, saját dolgunkat könnyítenénk meg. „Talán furcsán hangzik, de működik: hétfőnként ajánlatos valamivel korábban felkelni, s tudatosan nyugodtabban nekifutni a hétnek” – hangsúlyozza Zulley – „A kiegyensúlyozottabb lelkiállapothoz társuljon hasonlóan kiegyensúlyozott reggeli, és a nap többi szakában is figyeljünk oda a megfelelő, egészséges táplálkozásra, s a napi szinten végzett testmozgás se maradjon el” – figyelmeztet.
Nem könnyítik meg dolgukat azok, akik már vasárnap este azon törik a fejüket, hogy hétfőn mi mindennel kell megküzdeniük. Talán egy végiggondolással előrébb vannak, ám már idejekorán stresszhelyzetbe hozzák saját magukat. Ettől sokkal célravezetőbb, ha még a pénteki délután folyamán összeszedjük a kollégákkal karöltve, milyen kihívások leselkednek ránk a következő hét elején, s a hétvégét az aktív pihenésnek szenteljük.
- news.de -
Kapcsolódó cikkek:
Depresszió? Nem is rossz...
Depresszió és elhízás - avagy a tyúk vagy a tojás?
Az internetfüggők körében gyakoribb a depresszió
A nők depressziósak, a férfiak inkább isznak
Mediterrán konyha: a depresszió ellen (is) segít
