A legtöbb főnök ritkán dicsér, ám amikor elismerő szavakat mond beosztottainak, a nők hajlamosak azt mondani: „Egyáltalán nem volt olyan nagy dolog” , vagy „Más is meg tudta volna csinálni”. A túlzott szerénységgel azonban az esetek többségében saját maguk jelentik a legnagyobb veszélyt saját karrierükre.
A tartózkodás és szerénység leginkább a nőkre jellemző tulajdonság. „A nők hajlamosak azt mondani, hogy a sikerhez vagy egy elvégzett feladathoz csak részben volt közük, vagy esetleg csak szerencséjük volt; eközben a férfiak többsége meg van győződve róla, hogy csakis az ő kiváló munkájukkal lehetett ezt az eredményt elérni” – sorolja Christopher Rauen HR-tréner saját tapasztalatait.
Nem csak a munka terén érvényesül
A túlzott szerénység nem csak a munkahelyen lehet hátráltató, hanem a magánéletben is jelenthet hátrányokat. A munka után hazatérő férj örül a tiszta, csillogó-villogó lakásnak? A nők hajlamosak ezt úgy felfogni, hogy ez csak egy gyorsan elintézhető apróság, amit amúgy szinte mellékesen hoznak össze. Ha a házi munka kerül szóba otthon,” a nők számára sokkal inkább ajánlott úgy reagálni, hogy az elbagatellizálás helyett derüljön ki: nem egyszerű, hanem igenis idő- és energiaigényes elfoglaltság a lakás rendben tartása, ha már egyedül az ő nyakukban van ez a feladat” – hangsúlyozza Rauen. Az igazi eredmény persze az lenne, ha a férfiak is kivennék a részüket ezekből a dolgokból…
A szerénység gyökerei a gyerekkorban keresendők, s a legtöbb esetben az alkalmazott nevelési módszerekkel meg is magyarázható a nők túlzott visszafogottsága. „A lányokat a legtöbb esetben másképpen nevelik” – mondja Barbara Frien dortmundi pszichológus – „ha sikereket is értek el, másféle elismerésben részesültek, mint a fiúk.”
A gyerekkorból származó, rosszul rögzült dolgokat nem kell egész életünkben magunkkal cipelni, így e felfogás is változtatható. „Első lépésként a nőknek tudatosítaniuk kell magukban, hogy teljesítményük mennyit is ér” – tanácsolja a pszichológus. Azokat a szituációkat, amelyekben visszafogjuk magunkat, alaposan ki kell elemezni: miért vonulunk vissza szerényen ahelyett, hogy kiélveznénk a sikert? Aki felismeri ezeket a helyzeteket, az arra is képes, hogy a jövőben változtasson rajtuk – még akkor is, ha nem egyszerű.
A személyiség csak krízisek árán fejlődik
„A személyiségfejlődés csakis a személyesen megélt krízishelyzeteken át megy végbe” – hangsúlyozza a szakértő, akinek a nézetét Heike Hein, hamburgi karrier tanácsadó is osztja: „ a nők többsége nap mint nap kerül kisebb-nagyobb krízishelyzetbe munkavégzése során. Általánosan tapasztalható, hogy a meetingekre a nők jóval felkészültebben érkeznek, mint férfi kollégáik, ám az ott uralkodó szabályokat kevésbé tudják alkalmazni, s ebből ők kerülnek ki hátrányosan.” A szakértő arról számol be, hogy tréningeket nagyon gyakran találkozik azzal a jelenséggel, hogy a nők nem a megfelelő időpontban és helyen hozakodnak elő amúgy kiváló ötletükkel, amit azonban a férfi kollégák sajátként feltüntetve a legjobb időben dobnak be, s ők aratják le a babérokat. Csak hab a tortán, hogy a nők ilyenkor magukban tombolnak ahelyett, hogy nyilvánosan tennék ezt ragaszkodva ahhoz, hogy övék a forradalmi javaslat.
Mindehhez persze kellő önbizalom szükséges, ám ez lépésről lépésre fejleszthető. Megfelelő kiállással a teljesítménnyel arányos elismerés is elérhető – vallják a szakértők egybehangzóan.
- welt.de -
Kapcsolódó cikkek:
Lehetsz mindkettő: anya és karrierista
Karrierépítés női és férfi módra
Készítsünk karriertervet 2011-re
Karrierépítés szülés után
Élvezd a sikert! Hét aranyszabály
