A munkaadók többsége ugyanakkor szereti „rövid pórázon”, szem előtt tartani alkalmazottait, és fenntartásokkal kezeli a flexibilis munkát. Pedig nem kellene: egy friss tanulmány igazolja, hogy az mind a munkaadó, mind a munkavállaló előnyére válik.
Számos dolog van, amit egyszerűen nem lehet munkaidőn kívül elintézni: az új kábeltévé- vagy internetszolgáltató természetesen csak munkaidőben jön el otthonunkba, hogy üzembe helyezze új szolgáltatását. Ha valami pedig elromlott, szintén csak munkaidőben javíttatható meg. Fix munkaidő és szigorú munkáltató esetén nem kis 
fejtörést okozhat a privát elintéznivalók szervezése. Ezek után nem is kell csodálkozni azon, hogy amikor álmaink állásának ismérveit kell sorolni, az elsők között szerepel a rugalmas munkaidő említése is, amelytől viszont számos munkaadó ódzkodik. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmány megállapítása szerint nincs ok a flexibilis munkaidő miatti aggódásra: nem csak a munkavégzés válhat hatékonyabbá, hanem az alkalmazottak egészsége is előnyét látja, s utóbbiból maga az alkalmazó cég is profitálhat.
Az ausztriai XIMES munkaerő-közvetítő vállalat nyolcvan munkavállalót keresett meg az interneten keresztül, hogy a munkaidő, annak hatékonysága, valamint az egészségi állapot közötti összefüggések kibogozásában segítségére legyen. A válaszadók 37 százaléka olyan ausztriai vállaltoknál dolgozik, amelyek több mint ezer embernek adnak munkát. A résztvevők 26 százaléka személyzeti vezetőként tevékenykedik kenyéradójánál, 20 százalékuk pedig vagy vezetői székben, vagy az üzemi tanács tagjaként végzi munkáját. A százalékos eloszlás alapján kijelenthető, hogy viszonylag kiegyenlített a munkaadói- és munkavállalói oldal képviselete, s ennek megfelelően a tanulmány eredménye is objektívnek tekinthető.
A válaszadók 65 százaléka mondta, hogy „gyakori”, vagy „nagyon gyakori” az a jelenség, hogy a rugalmas munkaidőt kihasználó munkatársak hatékonyabban dolgoznak a fix munkaidőhöz képest. 16 százalékuknak szent meggyőződése, hogy az ilyen jellegű munka minden esetben nagyobb hatásfokú. A válaszadók 94 százaléka megerősítette, hogy a rugalmas munkaidő a vállalatnak és munkatársainak egyaránt előnyös, s 51 százalékuk azt is állítja, hogy a legtöbb esetben a munkavállalók egészségi állapota is javul, amennyiben flexibilis a munkaidejük. A kevesebb betegszabadságon töltött nap fontosságát pedig egyetlen munkaadó előtt sem kell túlságosan hangsúlyozni.
A rugalmas munkaidő Ausztriában – ahol a felmérés is készült – manapság elfogadottnak számít. A munkaadók többsége ugyanakkor a mindennapi munkaidő egy részét – általában a felét – kötelezően a munkahelyen töltendőnek rendeli el, hogy a mobiltelefonos, mobil-internetes lehetőségek ellenére a munkatársak személyes koordinációját is biztosíthassa. Ennek az úgynevezett törzsidőnek a fontosságát a tanulmány résztvevőinek mintegy kétharmada megerősítette.
A rugalmas munkaidő ellenére – vagy pontosan éppen amiatt – a csúsztatás (a felgyűlt túlórák szabadnapokká való átváltása) csak minden hatodik munkavállaló esetében számít bevett gyakorlatnak. A válaszadók 41 százaléka szerint azonban eseti jelleggel – a vezetőséggel való egyeztetés után – lehetséges a csúsztatás.
Az osztrák tanulmány azt is megállapította, hogy a túlórázás általános jelenség. Az átlagos munkavállaló napi kilenc vagy még több órában dolgozik, s rövid szünetekre csak nagyon ritkán szakítja meg napját.
- gesundesleben.at -
Kapcsolódó cikkek:
Távmunka, mint a jövő munkája
Naplopó széltolók, avagy a fizetett lógósok
Még egy indok a munkahelyi lazításra
Beteg szabadság - betegszabadság?
Munkahelyi testbeszéd
