Nőgyógyászati ultrahangvizsgálatot ma már legtöbbször hüvelyen keresztül végeznek. Megfelelő jártassággal rendelkező szakember ilyen módon nagy biztonsággal tud nyilatkozni a belső nemi szervek állapotáról, az esetleges eltérésekről.
A nem nőgyógyászati jellegű ultrahangvizsgálat (melyet legtöbbször belgyógyász vagy sebész, családorvos kér) legtöbbször hason keresztül történik. Ennek kapcsán többször találnak 2-3 centiméteres, apró tömlőket a petefészekben. Ezeknek legtöbbször semmilyen jelentősége nincs, az elvégzett nőgyógyászati vizsgálat alapján tennivalót általában nem igényelnek.
A nagyobb ciszták feszülést, a környező szervek nyomását, ezáltal fájdalmat okozhatnak. Az alhasi fájdalom fokozódhat mozgásra, jelentkezhet közösülés közben. Szintén előfordulhat vérzészavar, melyet a tömlő hormontartalma okozhat. A fájdalom mértéke nem feltétlenül arányos a ciszta nagyságával. Időnként a ciszták megnagyobbodnak, bevérzések keletkezhetnek bennük, esetleg a tömlő megcsavarodik. Ez utóbbi akár igen heves, késszúrásszerű fájdalmat okozhat. Bizonyos esetekben a tömlők megrepednek, tartalmuk a hasüregbe kerül. Ez átmenetileg kisebb alhasi görcsöt, fájdalmat okozhat, azonban a folyadék az esetek döntő többségében szövődményt nem okoz, a hasüregből nyomtalanul felszívódik.
Petefészek ciszta esetén alkalmazott vizsgálatok
Petefészek ciszta diagnosztizálására legtöbbször nőgyógyászati vizsgálat kapcsán kerül sor. Gyanúja az orvosban a beteg panaszai alapján is felmerülhet. A nagyobb tömlő nőgyógyászati vizsgálatnál a hüvelyen keresztül jól tapintható. Érezhető a ciszta oldalisága, nagysága, külső felszíne, mozgathatósága, azonban a leggyakorlottabb vizsgáló sem tud biztos információt nyerni a tömlő belső tartalmáról. Mivel ez utóbbi igen fontos a további teendők szempontjából, petefészek ciszta esetén a vizsgáló orvos csaknem minden esetben ultrahangvizsgálatot javasol, ami segít a diagnózis pontosabbá tételében.
Az ultrahangvizsgálatot általában a pontosabb eredményt adó hüvelyi vizsgálófejjel végzik. Ilyenkor a méretek pontosítása mellett lehetőség van a belső szerkezet megítélésére is. Különösen fontos folyadékkal telt tömlőknél a belső elválasztó falak, a cisztán belüli növekedés kimutatása. Lehetőség nyílik a korábban részletezett tömlőtípusok elkülönítésére. Az ultrahang igen megbízható eljárás a ciszták vizsgálatára, így egyéb kiegészítő diagnosztikai módszerre, vérvételre igen ritkán van szükség.
Hogyan kezelik a petefészek cisztákat?
Az alkalmazott kezelés az elmúlt években sokat változott. Bebizonyosodott, hogy az 5 centiméternél nem nagyobb, egyszerű, egyrekeszű ciszták kezelést legtöbbször nem igényelnek, 1-2 hónap alatt spontán felszívódnak. Ha a páciens teljesen panaszmentes, akár ennél nagyobb tömlő esetén is dönthet orvosunk a várakozás mellett. Ilyenkor a nőgyógyászati vizsgálatot 1-2 hónap múlva megismétli, és az ekkor talált lelet alapján dönt a további teendőről. Ha a várakozási idő alatt panaszaid jelentkeznének, soron kívül mielőbb jelentkezz ellenőrzésen! A fokozódó panaszok esetleg a ciszta csavarodására, növekedésére utalhatnak.
Gyógyszeres terápia önmagában a petefészek ciszták kezelésére nem alkalmas, csupán az esetleges társuló panaszok megszüntetésére szolgál, maga a tömlő gyógyszeresen nem tüntethető el. Ha fogamzásgátló tablettát szedsz, annak szedését nem kell abbahagynod, a megfigyelési idő alatt tovább szedheted. Megfigyelések szerint petefészek ciszták eleve ritkábban alakulnak ki fogamzásgátló tablettát szedő nők körében, sőt felismert ciszta mellett kezdett fogamzásgátló tabletta elősegítheti a tömlő spontán felszívódását.
Ha a ciszta mérete eleve lényegesen meghaladja az 5 centimétert, a megfigyelési időszak alatt növekedést mutat, belső szerkezeti elváltozások láthatóak benne, vagy panaszokat okoz, kezelőorvosod műtétes beavatkozást javasol majd.
Ennek alapvetően három formáját alkalmazzák napjainkban:
1. A beteg számára legkisebb megterhelést jelentő beavatkozás a ciszta leszívása (punkció). Erre egyszerű, csupán folyadékot tartalmazó ciszták esetén van lehetőség. Rövid érzéstelenítésben a hüvelyen keresztül felvezetett tűn át a tömlő tartalmát egy fecskendőbe leszívják. A folyamatot ultrahang készülék ellenőrzése mellett is végezhetik. A néhány perces beavatkozás legfőbb hátránya, hogy a tömlő fala a szervezetben visszamarad, így gyakran előfordul kiújulás. Ennek kivédésére és az összetett szerkezetű ciszták kezelésére altatással járó műtétet végeznek. A műtétes kezelés lényege a ciszta eltávolítása. Ez ma már sok esetben nem jelent hasmetszéssel járó nagyműtétet, gyakran hastükrözés útján is elvégezhető.
2. A hastükrözés (laparoszkópia) altatásban végzett kisebb műtéti beavatkozás, melynek során egy vékony csövön keresztül megtekintik a belső nemi szerveket. Előzetesen a nagyobb biztonság érdekében a hasüreget gázzal töltik fel, és a has bőrén kb. egy centiméteres nyíláson át vezetik be az optikai rendszerrel ellátott csövet. A műtét során nemcsak a petefészek tömlőt, de a hasonló panaszokat okozó egyéb kórképeket is lehet kezelni. Műtét során igyekeznek a teljes tömlőt falával együtt eltávolítani. Az esetek döntő többségében lehetőség van a cisztát kiágyazva a maradék petefészekállományt visszahagyni.
3. Ha a ciszta mérete, belső szerkezete vagy előzetes műtétek miatt a laparoszkópia nem végezhető el, helyette a hasműtétet választják.
A kezelés optimális módját, a választandó műtéti beavatkozást, annak lényegét kezelőorvosod részletesen megbeszéli veled, közösen választjátok ki a legmegfelelőbb terápiát.
Dr. Major Tamás egyetemi adjunktus (Debreceni Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika)
Előző oldal | 2/2 | Következő oldal
Kapcsolódó cikkek:
Hogyan válasszak orvost magamnak?
Milyen a nőgyógyászati vizsgáló?
Mit kérdezzek vizsgálat után?
Vizsgálat menete, eredménye
