Bár a fogamzóképes korú nőknél a leggyakoribb, egyre többször diagnosztizálják tinédzser korban és ritkán előfordulhat menopauza (női klimax) után is. A betegség a megfelelő kezelés után is az esetek közel felében kiújul. Minél korábbi életkorban kezdődik a betegség, általában annál kedvezőtlenebb kórlefolyás jósolható. A legújabb statisztikai adatok szerint az endometriózis gyakorisága 5-15% is lehet a termékeny korú nőkben, tehát gyakoribb, mint az asztma vagy a cukorbetegség.
Egészséges, élettani körülmények között a méh űrét belülről egy specializálódott hámszövet, az endometrium (méhnyálkahártya) béleli, amely a megtermékenyített petesejt befogadására havonta alkalmassá válik. Endometriózisról beszélünk, ha a méhnyálkahártya bárhol a méh üregén kívül helyezkedik el. Az endometriótikus szigetek leggyakrabban a méh simaizom rostjai között, a petefészkeken, a méhet rögzítő szalagokon, a petevezetőkön, a húgyhólyag vagy a végbél hashártyaborítékán alakulnak ki, de a szabad hasüregben bárhol megjelenhetnek. Mivel a kóros elhelyezkedésű nyálkahártya is - ugyanúgy, mint a méhen belüli, normális elhelyezkedésű nyálkahártya - követi a normális női nemi hormonális ciklus változásait, a menstruáció alatt felgyülemlő váladék súlyos panaszokat és elváltozásokat okozhat.
Az endometriózis kóreredete tekintetében csak feltételezések állnak rendelkezésünkre. A legszélesebb körben elfogadott az ún. visszafelé áramló menstruáció elmélete, mely szerint menstruáció során a lelökődő méhnyálkahártya a méh űréből nem csak a külvilág felé távozik a hüvelyen át, hanem a szabad hasüreg felé is áramlik a petevezetékeken keresztül, ahol megtapad. A betegség családi halmozódást is mutat: endometriózisban szenvedő nőbetegek leánygyermekeinél hét-tízszer magasabb az endometriózis kialakulásának kockázata, mint egészséges anyák gyermekeinél.
A betegség legfontosabb tünetei lehetnek a kiterjedt, pontosan nem meghatározható kismedencei fájdalom, fájdalmas menstruáció, fájdalmas közösülés, fájdalmas vizeletürítés, fájdalmas székletürítés, krónikus fáradtság, ugyanakkor az endometriózis az esetek körülbelül egy harmadában tünetmentes is lehet. A tünetmentesség miatt az endometriózis sokszor csak mellékleletként derül ki egyéb okból végzett nőgyógyászati vizsgálat vagy beavatkozás során.
Tovább bonyolítja a felismerést és a kezelést, hogy a legtöbb egyéb betegségtől eltérően az endometriózis esetében az elváltozások és a tünetek, panaszok súlyossága között nem sikerült összefüggést kimutatni. A betegség gyakran meddőséget is okoz. Igen jellegzetes a betegség lefolyására, hogy a tünetek a menstruációval szinkronban jelentkeznek és enyhülnek. Nagyon ritkán a betegség kezelés nélkül is visszafejlődhet, de az esetek döntő többségében az endometriózis kezelés nélkül egyre súlyosabbá válik. A kórkép a menopauzával megszűnik. Terhesség során a betegség visszafejlődik, de szülés után, akár már a szoptatás során is visszatérhet.
Az endometriózis a nőbetegek általános életminőségét komoly mértékben rontja: a párkapcsolat tönkremehet a szexuális élet és a családtervezés korlátozottsága vagy olykor lehetetlensége miatt, a beteg elmaradhat tanulmányaival, havonta akár egy hétig is munkaképtelen lehet, a krónikus, hosszú távú fájdalom depressziót, szorongást idézhet elő.
Az endometriózist biztosan diagnosztizálni csak sebészi úton lehet, a klinikai lefolyás alapján csak feltételezhető a betegség jelenléte. Az endometriótikus szigetek jelenlétét hastükrözés (laparoszkópia) során vett szövettani mintával kell megerősíteni, mely eljárás komoly szakértelmet és tapasztalatot igényel.
Az endometriózis kezelése három módon lehetséges. Az egyik a sebészi út, amikor a műtét során amellett, hogy szövetmintát vesznek a biztos diagnózis felállításához, el is távolítják az elváltozásokat. A másik lehetőség a gyógyszeres terápia. Gyakran alkalmaznak fájdalom csillapítókat a fájdalom tünetek enyhítésére, valamint hormon készítményeket a betegség kezelésére. A hormonkészítmények egyik csoportjába tartoznak az injekciós gyógyszerek, melyeket fél éven át alkalmaznak, a másikba pedig a hosszútávon is használható tablettás terápia. A kezelés harmadik lehetséges útja a sebészi és a gyógyszeres terápia kombinációja. Az elváltozások műtéti eltávolítása után gyógyszert is rendel a kezelőorvos a betegnek. Azt hogy melyik páciens esetében melyik módszer a leghatékonyabb, a kezelőorvos személyre szabottan dönti el.
L.PH.WH.Gynecology.2010-10-13.1637
Kapcsolódó cikekk:
Az endometriózis kezelése
Jellegzetes panaszok és kivizsgálásuk
Méhszájseb
