A grapefruit „remek” példa arra, amikor egy élelmiszer – jelen esetben egy teljesen ártalmatlannak tűnő gyümölcs – megváltoztatja a beszedett gyógyszer hatását. Az egyik gyógyszergyártó a 90-es években azzal a jó szándékú tanáccsal látta el egyik készítményének szedőit, hogy a gyógyszert – ha tehetik – grapefruit levével együtt vegyék be, mivel a fanyar ízű gyümölcslé elfedi a gyógyszer kellemetlen ízét. A gyógyszercég – miután számos panasz érkezett a készítmény ajánlott adagolásával kapcsolatban – kivizsgáltatta termékét, s arra a megállapításra jutott, hogy a grapefruit leve drasztikusan megnövelte a gyógyszerből szervezetbe jutó hatóanyagok koncentrációját.
Az már régóta ismeretes, hogy az alkohol fogyasztása a legtöbb gyógyszer szedése alatt ellenjavallt, ám ki gondolná, hogy az amúgy egészségesnek mondott tej és joghurt teljesen lenullázhatja az antibiotikumok hatását?
A gyógyszergyártó cégeknek a legtöbb országban törvények írják elő, hogy az egyes készítményeikhez mellékelt használati utasításban feltüntessenek minden olyan információt, amelyet az adott gyógyszer és élelmiszerek egymásra való hatásáról tudnak. „Ennek a kötelezettségnek kivétel nélkül eleget tesznek, ugyanakkor viszonylag kevés információ áll rendelkezésükre e téren, s további vizsgálatok szükségesek annak érdekében, hogy a kölcsönhatásokról többet tudjunk meg” – hangsúlyozza Ulrich Hagemann, a Német Gyógyszerkutató Intézet vezető munkatársa, a szakterület kiváló ismerője.
A következő összeállításban a legfontosabb olyan eseteket foglaltuk össze, amelyben élelmiszerek és gyógyszerek hatnak egymásra.
Nyugtatók és altatók
A témakörben talán a gyógyszerek és az alkohol összeférhetetlensége a legismertebb. Ennek ellenére sokan figyelmen kívül hagyják orvosaik intelmeit, s erős nyugtatók szedése idején sem hajlandók lemondani a röviditalok fogyasztásáról, vagy az ártalmatlannak gondolt sörözésről. Az alkoholtartalmú készítmények a központi idegrendszerre tompítóan hatnak, s felerősítik a hasonlóképpen működő nyugtatók hatását. A szeszesitalok emellett a gyógyszerek felszívódását gátolhatják is: amíg a szervezet azzal van elfoglalva, hogy a „bedöntött” alkoholt feldolgozza, nincs energiája a gyógyszer hatóanyagának feldolgozására, ennél fogva a gyógyszer csak lényegesen később fejtheti ki hatását.
Kölcsönhatás az antibiotikumokkal
Az úgynevezett tetracyklin-csoportba tartozó antibiotikumok azonnal elvesztik hatásukat, amint tejjel vagy tejtermékkel egy időben kerülnek a szervezetbe. Az antibiotikumok hatóanyagai ugyanis reakcióba lépnek a tejjel, joghurttal, túróval, vagy sajttal, és az így keletkezett anyagnak esélye sincs, hogy felszívódjon, hanem hatástalanul távozik a végbélen keresztül. Az antibiotikumok mellett a csontképzés érdekében szedett fluoridok sem működnek kalcium (ha úgy tetszik tejtermék) fogyasztása mellett. A tejjel bevett fluortablettáknak csupán töredéke kerül igazán hasznosításra. A szakemberek ajánlása szerint tehát antibiotikumok, fluoridok és biofoszfonátok szedése kizárólag vízzel történjen, s ezután legalább két órának kell eltelnie addig, amíg tejterméket is fogyaszthatunk.
Véralvadás-gátlók és ellenlábasaik
Az orvosok infarktus vagy műtétek után véralvadásgátlók szedését írják elő lábadozó pácienseiknek, hogy az esetlegesen bekövetkező trombózist megelőzzék. A véralvadás-gátló hatását a K-vitamint tartalmazó élelmiszerek azonban tovább fokozhatják, ami kétségkívül egészségi kockázatokat jelent az érintetteknek. Ilyen hatású gyógyszer szedése mellett tehát kerülendő a brokkoli, a saláta, a karfiol, a spárga, a spenót, a bab, a lencse, valamint a tojás sárgáját tartalmazó ételek és a zsíros tejtermékek fogyasztása.
Koffein és antibiotikumok
A gyulladások idején szedett antibiotikumok teljesen összeférhetetlenek a koffeintartalmú italokkal. Ennek értelmében kerülendő a kávé, a fekete-, zöld-, és mate tea, valamint a cola fogyasztása is. Az antibiotikum ugyanis gátolja a koffein feldolgozását, s ennek eredményeképpen idegesség, erős szívdobogás, illetve alvászavarok szerepelhetnek a következmények listáján.
A koffein emellett doppingszerűen hat a fájdalomcsillapító készítményekre is. A fájdalomcsillapítóból – koffeines környezetben – jóval kisebb adag elég ugyanannak a hatásnak az elérése érdekében.
A vaspótló készítmények ugyancsak nem egyeztethetők össze a kávéval és „társaival”, valamint vörösborral sem. A vasionok és az említett italok elegyéből egy különösen nehezen oldódó elegy keletkezik a gyomorban, s ráadásul a bevitt vas minden pozitív hatás nélkül kerül kiválasztásra a szervezetből.
Az asztmás jellegű betegségek esetén javasolt theophyllin-tartalmú gyógyszerek hatását is erősíti a szervezetbe bevitt koffein. Amennyiben e két anyag kölcsönhatását figyelmen kívül hagyjuk, nyugtalanságra, alvászavarra és erős szívdobogásra számíthatunk.
Szintén nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a homeopátiás készítmények is vesztenek hatásukból kávé fogyasztása mellett.
Fájdalomcsillapító „lenullázva”
A friss gyümölcsökkel felturbózott müzli rendszeres fogyasztására a táplálkozás-szakértők is elismerően csettintenek. Számos vitamin mellett nagy mennyiségben tartalmaznak úgynevezett másodlagos növényi anyagokat, s emellett ballasztanyagokban is gazdagok, s ennél fogva megkérdőjelezhetetlen egészséges hatásuk. Az említett ballasztanyagok az emésztés során számos olyan káros anyagot kötnek meg, amelyek amúgy a bélfalon keresztül vérkeringésünkbe kerülnének. Amennyiben bizonyos gyógyszereket közvetlenül müzli, teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó élelmiszer, csonthéjas gyümölcsök fogyasztása előtt vagy után szedünk be, a ballasztanyagok a vékonybélben negatívan befolyásolhatják számos hatóanyag felszívódását.
- focus.de -
Kapcsolódó cikkek:
15 legegészségesebb élelmiszer
Ártalmas antioxidánsok
Trendik a felturbózott élelmiszerek
Helyes táplálkozás de hogyan?
Ne dőlj be az egészségkárosító doppingtrendeknek
