Manapság a napozással kapcsolatban szinte az első asszociáció ami beugrik, a bőrrák. Hogy csínján bánjunk a napsugarakkal, tartsunk mértéket, használjunk magas faktorszámú napvédő készítményeket, és vigyázzunk magunkra…
Azt ma már mindenki tudja, hogy a rák rosszindulatú, gyakorta halállal végződő megbetegedés. Az is viszonylag köztudott, hogy a bőrrák alattomos, sajnos magas halálozási aránnyal jellemezhető kórkép. De mi is ez, hogyan alakul ki, és miért kell tartanunk tőle?
A bőrrák összefoglaló elnevezés, a bőrből több típusú rosszindulatú daganatos betegség eredhet. Általánosságban bőrrák alatt a melanin elnevezésű festékanyagot tartalmazó bőrsejtekből kiinduló melanoma malignumot értjük. A melanoma a melanocyta elnevezésből adódik (melanocytának hívjuk a már említett festéktartalmú sejteket). A malignum kifejezés a betegség rosszindulatúságára utal.
A melanoma a nyolcadik leggyakoribb rákféleség ma a világon, az összes daganatos betegség 3%-át alkotja. Magyarországon több mint 1500 új megbetegedésre derül fény évente, így a számtalan figyelmeztetés nem meglepő.
Elsődleges kockázatnövelő tényező az UV-sugárzás. Az UV-sugarak bármilyen forrásból érkeznek, ugyanolyan mértékben károsítják a bőrt, mindegy tehát, hogy természetes napfénynek vagy a szoláriumokban fénycsövek által mesterségesen gerjesztett ultraibolya sugárzásnak tesszük ki bőrünket. Az élet során elszenvedett „napkárok” összeadódnak, a klasszikus mondás szerint a bőr nem felejt. Ezért tapasztalható, hogy az életkor előrehaladtával a bőrrákos megbetegedések egyre gyakrabban fordulnak elő. Jelenleg az előfordulás leginkább a középkorúak korosztályában halmozódik, bár az ózonréteg vékonyodása valószínűleg a fiatalabbak között is emelni fogja a bőrrákos esetek számát.
A világos bőrűek nagyobb veszélynek vannak kitéve, mivel bőrükben kevesebb melanin termelődik. Nem szabad elfelejteni, hogy a melanin alapvetően nem ellenség, hanem a szervezet védekezőrendszerének egy igen fontos eleme. A barnulás, vagyis a festékanyag felszaporodása éppen azért következik be, hogy az ultraibolya sugárzás káros hatásait mérsékelje. Következésképpen a világos bőrűek, akiknél kevesebb a melanin termelődésének lehetősége, fokozottabban érzékenyek az UV-sugárzásra.
Az anyajegyek fő kiindulási helyei lehetnek a melanomának, mivel az anyajegyek színét a helyileg felszaporodott melanin alakítja ki. Akiknek testén nagy számú anyajegy található, szintén veszélyeztetettebbek a bőrrák kialakulásának szempontjából. A nagyméretű, bőrfelszínből kiemelkedő, szabálytalan felszínű és szélű anyajegyeket gyakran érdmes vizsgálni, mert az ilyenekből előszeretettel indul ki a betegség. Többször leírták a bőr tartós irritációjának, gyakori sérülésének hajlamosító szerepét is.
Tünetek
A betegség jellegzetesen azokon a testtájakon alakul ki, amelyet a legtöbb UV-sugárzás ér, vagyis ruhával a legkevésbé fedettek. Ilyenek az arc, a nyak és a karok területe. A szolárium előretörésével a betegség kiindulópontja már területeken is gyakran megfigyelhető.
A melanoma tünetei közül jellegzetes, ha egy anyajegy külseje megváltozik. A lényeg a változáson van. Ha a mérete nőni kezd, a széle elmosódottá válik vagy a megelőzőnél karélyozottabb lesz a kontúrja, az mind figyelemfelkeltő jelnek tekinthető. Ha az anyajegy felszíne egyenetlenebb lesz, vagy megváltozik a színe, bőrgyógyász szakorvoshoz kell fordulni. Ugyanígy figyelni kell a viszkető anyajegyekre is. A vérző, kifekélyesedő anyajegyek már előrehaladottabb betegség jelei lehetnek.
Egészen előrehaladott esetben a távoli szervekbe adott áttétek tünetei dominálnak. A melanoma előszeretettel szóródik a szervezetben, leginkább a csontokba, a tüdőbe, a májba, az agyba és a nyirokcsomókba ad áttétet. Sajnos a szóródás már a betegség korai stádiumában elkezdődik, így a minél korábbi diagnózisra kell törekedni.
Diagnózis
A diagnózis alapja a szövettani mintavétel és annak elemzése, vagyis a biopszia. A mintát közvetlenül a bőrelváltozásból veszik, és laboratóriumban dolgozzák fel. Az esetleges áttétek azonosításához vérvétel és számos képalkotó vizsgálat szükséges (ultrahang, röntgen, CT, MR).
Kezelés
A terápia elsődleges célja az elváltozás eltávolítása, biztonsági zónával együtt. Ez azt jelenti, hogy a tényleges elváltozásnál nagyobb szövetrészt metszenek ki műtéti körülmények között, vagy helyi érzéstelenítésben. Erre azért van szükség, mert a helyi méretnövekedés kezdeti stádiumban nem észlelhető, és ezzel a módszerrel kisebb az esélye annak, hogy daganatos sejtek maradjanak a szervezetben.
Amennyiben az előzetes vizsgálatok során igazolódott az elváltozáshoz legközelebb eső, ún. őrszem nyirokcsomók daganatos érintettsége, azok is eltávolításra kerülnek. A műtét szükség esetén sugár- és/vagy kemoterápiával egészítendő ki.
A betegség korai felfedezése 90%-os gyógyulási arányt eredményez, viszont a nyirokcsomók érintettsége esetén csak 40% az ötéves túlélés. Távoli szervi áttéteknél ez az arány 5% alatti.
Mint a fentiekből látszik, a bőrrák lehetőségét komolyan kell venni,. Viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk, mert a legfontosabb rizikófaktorokat jól ismerjük, ezért a védekezéshez is vannak eszközeink. A fentiekben bemutatott veszélyek miatt ezért mindenkinek kiemelten kell figyelni az UV-védelemre, nem elfelejtve azt a tényt, hogy az UV-sugárzás veszélyei akkor is érintenek minket, ha felhős az ég.
- Dr. Kónya Judit -
Kapcsolódó cikkek:
Bőrünkre megy a játék...
Az egészséges és szép bőr - mire kell figyelnünk?
Készítsük fel bőrünket a napozásra!
Kérdések és válaszok a napozásról
Mit kell tudni az anyajegy eltávolításáról?
