Sajnos a petefészek is lehet komoly betegségek forrása. Mint minden szervből, innen is indulhat ki rosszindulatú betegség, vagyis rák. A petefészekben számos sejttípus található, ezért a petefészekráknak sok altípusa létezik. Leggyakrabban ún. adenocarcinoma a szövettani típus, amely a mirigyhámból alakul ki. Ennek is többféle formája lehet, az esetek többségében az ún. cisztikus vagy cisztás forma fordul elő.
Általánosságban a petefészekrákról
A petefészekrák a nők körében az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus, mely az összes női tumoros megbetegedés 4 százaléka. Magyarországon minden ötvenedik nő lesz petefészekrákos élete során. Az egyéves túlélés közel 80 százalékos, az ötéves túlélés 50 százalékos. Az életkilátások annál jobbak, minél hamarabb felismerésre kerül a daganat.
A megbetegedések túlnyomó többsége a menopauza, vagyis a menstruáció megszűnése után alakul ki. Ez bizonyítja a hormonális faktorok befolyásoló szerepét.
Van néhány hajlamosító tényező, amelynek megléte esetén a betegség kialakulásának kockázata emelkedett. Természetesen a tudomány fejlődésével várhatóan emelkedik majd az azonosított rizikófaktorok száma, illetve a már ismertek szerepe is módosulhat.
Jelen ismereteink szerint gyakoribb a petefészekrák kialakulása azoknál a nőknél, akiknél genetikai módszerekkel kimutatható az ún. BRCA1 és/vagy BRCA2 gén mutációja. A két gén elváltozásait eredetileg az emlőrákkal hozták összefüggésbe, a nevük is erre utal. A BRCA elnevezés a breast cancer, vagyis mellrák angol nyelvű kifejezésből származik. A gének és más daganatos betegségek összefüggéseit elemezve derült ki a tény, hogy az említett mutációk a petefészekrák kockázatát is jelentősen megnövelik. A petefészekrákos esetek egytizedében mutatható ki ezen gének mutációja, illetve a mutációt hordozó nőknek fele petefészekrákos lesz.
Gyakoribb a betegség azoknál a nőknél, akik közeli rokonai körében emlőrák, vastagbélrák, prosztatarák vagy petefészekrák már előfordult.
Az emlőrákkal szintén összefüggésben nagyobb a kockázata azoknak a nőknek, akiknél az első menstruáció korán jelentkezett, és/vagy a menstruáció elmaradása viszonylag későbbi életkorban következett be. Ez az ösztrogén és progeszteron szerepére irányítja a figyelmet. Éppen emiatt vannak bizonyos adatok arra vonatkozóan, hogy a fogamzásgátló tabletták védő faktort jelenthetnek a petefészekrák kialakulása ellen.
A petefészekrák tünetei
A petefészekrák korai stádiumban nem okoz panaszokat. Ha mégis korán jelentkeznek a tünetek, azok nem specifikusak és nem irányítják a figyelmet automatikusan a petefészkekre, mivel számos egyéb, kevésbé veszélyes kórfolyamatra is utalhatnak.
A menstruációs ciklus felborulása következhet be, amennyiben a betegség a menopausa előtt alakul ki. A betegek gyakran az alhasban érzett nyomásról, érzékenységről panaszkodnak. A hasi puffadás jellegzetes, ám viszonylag banális tünet, és az alarmírozó szerep hiánya miatt későn irányítja a figyelmet a komoly betegségre. Mivel a petefészkek a belek közelében helyezkednek el, a legkülönbözőbb emésztési rendellenességek alakulhatnak ki: székrekedés, hasmenés, hasi fádalom. Későbbi stádiumban a haskörfogat növekedése tapasztalható, vagyis megnő a derékbőség. Ennek hátterében a hasüregben felszaporodó folyadék mutatható ki.
Diagnózis
A diagnózis mindig a beteg alapos kikérdezésével, fizikális vizsgálatával indul. Ennek természetesen része a pontos nőgyógyászati vizsgálat is.
A képalkotó vizsgálatok több szempontból elengedhetetlenek. Ultrahang, CT, ritkábban MR vizsgálatokkal megítélhető a daganat elhelyezkedése, kiterjedése, a környező szövetekhez való viszonya. Az esetleges szóródás is meghatározható a képalkotókkal, és az áttétek azonosíthatók akár a környező szervekre való közvetlen ráterjedésről, akár a vér útján történő távoli áttétképződésről van szó.
A szövettani vizsgálat laparoszkópos beavatkozás során nyert mintából végezhető el. Ennek a kisműtétnek a lényege, hogy a hasüreg nagymértékű felnyitását mellőzve egy kis metszésen keresztül mintavételre és képalkotásra alkalmas eszközt vezetnek a gyanús elváltozás közvetlen közelébe a minél pontosabb diagnózis felállítása érdekében. Az eszköz segítségével a daganatból minta nyerhető, amelyből laboratóriumban meghatározható a rák pontos szövettani típusa.
A petefészekrák egyes típusai speciális anyagokat termelnek, amelyek a vérből meghatározhatók. Azonban ezek a molekulák más betegségekben is emelkedett mennyiségben lehetnek jelen, illetve nem minden petefészekrák típus termeli azokat. A módszer tehát nem ad kellőképpen pontos eredményt.
Stádiumbeosztás
A petefészekrák stádiumbeosztása a fenti vizsgálóeljárások segítségével végezhető el. A stádium meghatározása a daganat mérete, a környező szövetekhez való viszonya, a környéki vagy távoli nyirokcsomóáttétek illetve szervi metasztázisok jelenléte, száma, vagy hiánya alapján állapítható meg.
A petefészekrák kezelése
A kezelést a daganat stádiuma határozza meg. Alapvető megoldás a műtét elvégzése, amelynek során eltávolításra kerül a daganatot tartalmazó petefészek. Szerencsés esetben nem szükséges a méh és a másik petefészek eltávolítása, ám a beteg gyógyulása érdekében sokszor nem hagyhatóak ki. Olyan nőknél, akik még szülni szeretnének, ezt a szempontot kiemelten szokás kezelni, szem előtt tartva természetesen a beteg elsődleges érdekét, vagyis a minél hosszabb túlélés biztosítását.
Mint minden rosszindulatú daganat kezelésénél, a petefészekrák terápiájának is része a sugárkezelés és a kemoterápia. A komplex kezelési terv meghatározása mindig betegre szabottan történik, a legteljesebb gyógyulás és a legmagasabb életminőség biztosításának szolgálatában.
- Dr. Kónya Judit -
Kapcsolódó cikkek:
A petefészek és petefészek ciszta
Túlsúlyosság: a petefészek-rákért is felelős
Mi az a PCO?
Vizsgálatok és kezelések
A tabletta egészségvédő hatásai
