Közös bennük az a nagyon fontos jellemző is, hogy a zökkenőmentes, kiegyensúlyozott működés feltétele a ciklusosság, a ritmusosság, a rendszeresség.
Miben nyilvánul ez meg?
Számos példát említhetnénk, kezdve a szívciklusokkal, folytatva a női szervezet menstruációs ciklusával, a vérnyomás és a hormonszintek napszaki ingadozásán keresztül az alvás-ébrenlét egyensúlyáig. Ez utóbbi szervesen kapcsolódik a nappalok és éjszakák váltakozásához. Azt mondhatjuk, hogy bioritmusunk napi alapját képezi.
Az éjszakák és nappalok váltakozása több annál, mint a sötét és világos periódusok egymás utánisága. A fény és árnyék, a látható és láthatatlan valóság számos filozófiai és ezoterikus megközelítésben megjelenik. A tudományos, ezen belül természet- és orvostudományi kutatások az aktivitás és inaktivitás kettősségére helyezik a hangsúlyt.
A sötét-világos periódusok váltakozása az agyban található tobozmirigy nevű képlet segítségével hat szervezetünkre. A tobozmirigyben sötétben termelődik a melatonin nevű hormon természetű vegyület, mely biológiai szerepét tekintve a nappali és éjjeli aktivitás illetve inaktivitás kialakulásáért felelős. A tobozmirigy a törzsfejlődés alacsonyabb fokán álló állati szervezetekben is megjelenik, mint fényérzékeny szerv, amely az említett csoportban is az alvás-ébrenlét kialakításáért felelős.
Mi történik, ha felborul ez a ritmus?
Ha az egyensúly, vagyis az éjszakák és nappalok megszokott váltakozási rendszere felborul, a szervezet azonnal jelez. A változás komoly stresszállapotként fogható fel, amely szervezetünk adaptálódását követeli meg – ám az addig tartó időszak nem könnyű.
Számos ok vezethet az alvás-ébrenlét egyensúlyának felborulásához. Ezek közül nagyon fontosak a különböző pszichés zavarok, pszichiátriai kórképek: a legbanálisabb átmeneti alvászavaroktól (például egy nehéz vizsgaidőszak közepén vagy egy érzelmileg megterhelő szituációban, mint amilyen a szakítás) a legsúlyosabb depresszióig és pszichotikus zavarokig. Azokon a vidékeken, ahol a nappalok és éjszakák aránya nem kiegyensúlyozott, például a skandináv államokban, sokkal nagyobb a depressziós betegek aránya, mint egy dél-európai országban.
A nappalok és éjszakák egyensúlyának zavarát okozhatja a hazánkban is szükséges téli-nyári időszámítás kezdetekor történő óraátállítás, vagy az eltérő időpontokban való ébredés, lefekvés. Panaszokat okozhat egy utazás, amely a jet lag nevű állapotot, vagyis az időzóna betegséget hozza létre. Ez akkor alakul ki, ha egy viszonylag rövid utazás alatt olyan messzire jutunk, ami akár 10 órás időeltolódást is okozhat. Ilyenkor a szervezetnek hosszabb idő szükséges az átálláshoz. Amíg ez be nem következik, kellemetlen tünetek tapasztalhatók: az alvás nehezebbé válik, nem pihentető, jóval felszínesebb, mint a megelőző kiegyensúlyozott időszakban. Nappal jellemző a nagyfokú fáradtság, gondolati lassulás, néha az érzelmi labilitás. Az állapot átmeneti, néhány nap alatt beáll az egyensúly. A hazatérés hasonlóképpen megterheli a szervezetet.
A váltott műszakban történő munkavégzés hasonlóképpen nem egészséges. Akik évtizedekig dolgoznak ilyen módon, súlyos alvászavarokra tehetnek szert, és legtöbbször az alvászavarok hosszú évtizedekre elkísérik a dolgozót – vannak, akik egész életükben szenvednek a nem kielégítő alvás miatt. A nappalok és éjszakák, az alvás és ébrenlét kuszasága a szervezet több fiziológiai jellemzőjére is hatással van. Legkönnyebben a vérnyomás napszaki ingadozásának eltűnése érhető tetten. Normál esetben a vérnyomás kora hajnalban a legalacsonyabb. Az alvászavarok a normál ingadozást felborítják, a napszaki ritmus eltűnik, és magas vérnyomás betegség alakul ki.
Szervezetünknek azonban nem csak az alvás-ébrenlét ciklusosságára van szüksége. Nagyon fontos a táplálkozás rendszeressége, melyet célszerűen a napszakokhoz érdemes igazítani. Hogy bioritmusunk ne szenvedjen zavarokat, minden nap igyekezzünk ugyanabban az időpontban ébredni és nyugovóra térni. Ezen kívül a napi étkezéseknél is az a célszerű, ha ezek meghatározott időpontban, rendszeresen ugyanabban az időben történnek. Lefekvés előtt két órával már ne fogyasszunk ennivalót, és hogy szervezetünknek legyen módja a teljes pihenésre (amiben az emésztőrendszer nyugalmának kulcsszerepe van), éjjel ne együnk akkor sem, ha esetleg két álom közt véletlenül felriadva éhséget érzünk.
Összességében ne felejtsük el, hogy egészségünk alapja az egyensúlyi állapot, melynek felbillenése kórállapotok kialakulásához vezethet, ezért igyekezzünk rendszert vinni életünkbe, napjainkat szisztematikusan tervezni, hogy bioritmusunk kiegyensúlyozottsága ne kerüljön veszélybe.
- Dr. Kónya Judit -
Kapcsolódó cikkek:
Miért fontos az alvás?
Jet lag - időutazók betegsége
Óraátállítás - csak összezavar?
Álmodd magad szépre!
A nőket jobban megviseli az óraátállítás
