Egyik legfontosabb feladata az, hogy egészséges egyensúlyt tartson fenn a benti és a kinti világ között: vagyis, hogy be- és kiengedje a "rendes látogatókat", de tartsa távol a kórokozókat. Ennek legfontosabb eszköze a hüvelyváladék-termelés. Az említett testnyílások közelsége a gáton számos mikroszkopikus méretű élőlény számára biztosít kedvező életfeltételt. A mikroorganizmusok nagy számú jelenléte persze nem jelent feltétlenül betegséget.
A hüvely, mint a sokféle mikroorganizmus otthona
A hüvelyfalat többrétegű, el nem szarusodó laphám fedi, mely a havi ciklusnak megfelelően reagál a nemi hormonok szintjének változásaira. Ennek következtében a menstruáció előtt nagy számban válnak le sejtek a hüvelyhám felső rétegéből. A hüvelyfalakat a képződő váladék tartja nedvesen.
A hüvelyváladék a belső nemi szervek hámjának élettani körülmények között termelt váladékából és sejtes elemekből áll. A sejtes elemeket – az említett levált hámsejteken kívül – csak mikroszkóppal látható élőlények (hüvelyi flóra) alkotják.
Élettani körülmények között a hüvelyi flóra domináns részét képezik a tejsavat termelő pálcika alakú laktobacilusok, melyek a hüvelyhámban tárolt szénhidrátot tejsavvá bontják le. Ez az egyik legfontosabb tényező a normálisnak tekinthető hüvelyi savi vegyhatás, a pH: 3,8-4,2 fenntartásában. Többek között ez biztosítja az intim higiéné fenntartását és a fertőzések elleni védekezést. Számos baktériumfaj mellett a hüvelyi flóra részét képezi a Candida albicans nevű gomba is, mely a hüvelyi fertőzések egyik leggyakoribb kórokozója. A hüvely ökológiai egyensúlya biztosítja, hogy ezek a jelenlévő mikroszkopikus élőlények ne okozzanak fertőzést.
Előző oldal | 4/1 | Következő oldal
Kapcsolódó cikkek:
Hüvelyfolyások
Hüvelyregeneráló kúra
Titkos izmok
Miről ismerhető fel a hüvelyi gombás fertőzés?
Te is sokat tehetsz
