Kiégés, Burnout szindróma
Napjainkra már egyre gyakoribb betegség, pedig még csak 1974 óta van lejegyezve Herbert Freudenbergernek köszönhetően. Angol nyelvben a burnout syndrome mentális vagy fizikai kimerültséget is jelent. Ennél összetettebb pszichózis, de ez a tényező is hozzájárul kialakulásához, vagyis a túl sok erőfeszítés a munkában, míg otthon minimálisan pihenünk, eredményezhet a kiégést. Még vitatott, de nem elhanyagolható tény, hogy a „különleges személyiségű” (általában egyéb neurológiai problémákkal küszködő) egyéneknek nagyobb hajlamuk van rá. Míg sok tudós azon vitázik, hogy a kiégés kizárólag munkával kapcsolatos szindróma a kimerülés és cinikusság miatt, addig mások úgy gondolják, hogy a kiégés egy speciális esete a sokkal általánosabb (klinikai) depressziónak vagy csak egy formája a kimerültségnek, fáradtságnak. Minden olyan ember fenyegetett ettől a betegségtől, aki munkája során sok emberrel és konfliktussal találkozik (tanárok, orvosok) és ez által képes –saját személyiségét háttérbe szorítva- mások problémáira koncentrálni. (szociálisan érzékeny) Ezért fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy mindig legyenek céljaink, de ennek rovására ne szorítsuk háttérbe saját szükségleteinket vagy magánéletünket. Gyakori tünet még a párkapcsolat, házasság megromlása (netán szakítás, válás) pontosan azért, mert az illető magánélete háttérbe szorul vagy szorosan összekapcsolódik munkájával.
A betegség ciklusosan jelenik meg és fázisai jól elkülöníthetők.
1. Idealizmus: Hihetetlenül energikus, élvezi, amit csinál, jó kapcsolatot alakít ki munkatársaival, alkalmazottjaival. Saját személyiségét legfontosabb munkaeszközének tekinti, túlbuzgó, sok pluszmunkát vállal.
2. Realizmus: Még megfigyelhető az együttműködés, kreativitás, de már megtalálja az egyensúlyt a munka és magánélet között. Reálisan látja el feladatait, kezeli emberi kapcsolatait.
3. Kiábrándulás: Már sokat veszít lelkességéből, és a munkatársak iránti érdeklődéséből. beszélgetései szükségszerűvé, kényszerűvé válnak, egyre zárkózottabb lesz.
4. Fusztráció: Viselkedése, életfelfogása egyre pesszimistább, negatívabb. Munkatársaival való kapcsolatát is ezek jellemzik. Önbizalomhiány, zárkózottság jellemzi ezt a periódust ami minimális kimozdulásra (mozi, színház) korlátozódik.
5. Apátia: Megpróbálja magát teljesen elszigetelni környezetétől, munkatársaival ellenséges, kerüli őket. Munkavégzése sematikus, nem látja értelmét annak amit csinál, súlyos önbizalomhiánnyal küszködik.
Az a betegség egyéb fizikai komplikációkkal is járhat, az immunrendszer legyengül, könnyebben elkaphatók a fertőzések, fekélyek (gyomorfekély) is. Ezért kell hogy mindig próbáljuk pozitívan értékelni a körülöttünk folyó dolgokat, célokat kitűzni magunknak és egyensúlyra törekedni munkában és magánéletben egyaránt, mert ha már „beleestünk” a gödörbe nagyon nehéz kikecmeregni onnan.
Kapcsolódó cikkek:
Mindennapi odafigyeléssel a kiégés ellen
Az alvással nem spórolhatsz!
Aktív Sport és Szabadidő Központ
Ebédidő nélkül hamarabb következik be a kiégés
Beteg szabadság - betegszabadság?
