Mitől is érzi magát a nő Nőnek? A válaszom erre annak idején az volt, hogy a páromtól…ahogy sokan mások, én is csak egy magabiztos talpig férfi mellett éreztem magam ízig vérig Nőnek. Addig csak lánynak, tanulónak, dolgos embernek. És igen, kivirultam amikor mellém állt „A férfi” és kihúztam magam: „Nő vagyok!!!” Mert egy férfihoz tartozom. De ez egy sérülékeny viszonyítási pont. Mert mi van, ha a magabiztos úriemberből egy befordult munkamániás, vagy egy agresszív szörnyeteg lesz… Már kevésbé érezzük magunkat nőnek. Inkább sebzett érzékeny, kislánnyá leszünk újra, aki várja, hogy majd a sárkányból (újra) királyfi lesz. És akkor hiába a smink, a körömcipő, a retikül… senki sem hiszi el nekünk, hogy jól vagyunk, és nők vagyunk… mert még mi magunk sem hisszük.

Egy éve döntöttem el, hogy egyedül próbálom megkeresni, megtalálni, és megszeretni a bennem élő nőt, ami nem függ szerelemtől, sem körömlakktól…hogy akkor is nőnek érezzem magam amikor nem szeret senki, és nincs rajtam miniszoknya, és ne függjön a jókedvem attól, hogy otthon vár e rám valaki. Ugyanolyan hullámvölgyekkel teli ez a kaland mint amikor egy férfit ismerünk és szeretünk meg, de hiszem, hogy akkor fogok találkozni a „tökéletes férfival”, ha már én is „tökéletes nő” leszek.

A társadalmi fejlődés legújabb vívmánya az emancipáció is, ami lehetőségek végtelen tárházát nyitotta meg nekünk. Vannak támogatói, ellenzői is, ennek ellenére ma már nemigen találkozunk olyan Nővel, akit akár nyúlfarknyival ne változtatta volna meg a nőiességhez való hozzáállását az elmúlt századokban élő nőtársainkéhoz képest. Az elsődleges változás a „szex-forradalommal” kezdődött. A párválasztás konzervativizmusa csökkent. Szüleik helyett már a nők választhattak párt, később (ahogyan ma-mi is) akár többet is! Csakhogy ma már a férfiak nincsenek annyira kötelezve arra, hogy felelősséget vállaljanak tetteik következményeiért, így jóval védtelenebbé váltunk. Az óvszer megvédhet minket a nem kívánt terhességtől, és még sok más nem kívánt dologtól, ami nemi úton terjed. Egytől azonban nem. A lelki sérüléstől.

A sex a legbensőségesebb érintkezési forma ami két ember között lehet. Én azért vagyok boldog, hogy nőnek születtem, mert nekem, és nekünk kifinomult érzékeink vannak ( pl. hatodik érzék). Odafigyelünk a saját és a körülöttünk élő szeretteink érzéseire, és problémáira, amire a férfiak gyakran képtelenek, és így tesz ki a férfi és a Nő egy egészet. Míg a férfiak a realitások, és az anyagiasság világában kóricálnak, mi képesek vagyunk figyelmeztetni és megmutatni nekik azt, ami nélkül az élet mit sem ér: szeretni, és szeretve lenni. Vágyunk a biztonságra, a törődésre, szeretetre és ugyanezt hatszorosan vissza is adjuk, és így egy új fejezetet nyitunk a férfiak életében. Sokszor feleslegesnek hiszik az érzelemkifejezést, és ritkán, egyáltalán nem, vagy ami –ne adj Isten- még ennél is rosszabb maguknak is hazudva mondják nekünk, hogy szeretnek miközben teljesen semlegesek irántunk. Nőként azonban érzékenységünknek és rengeteg lelki erőnknek (a férfiak ereje muszkulárisan fejlődött ki inkább) is köszönhetően ösztöneinkben bízva, és naivitásunkat eldobva járhatunk a nagy „szeret - nem szeret” rejtélyének megoldására.

Minden, ami verbális kommunikáció tanulható, hazudhatják nekünk azt hogy szeretnek, hogy kívánnak, hogy nincs más rajtunk kívül- az agy képes irányítani a szavakat…de a test nem tud hazudni. Lásd legszemléletesebb példaként : erekció vs. nincs erekció. Szeretkezés közben érezhetjük azt, amit a másik érez, de még ki sem mondott, rájöhetünk arra, amire még ő sem jött rá…csak figyelni kell mit súg a teste, és arra kell koncentrálni, hogy mit csinál, hanem arra, hogy hogyan!. Minden ember érzi azt ami aktus közben lelki szinten lezajlik köztük, de a nők képesek arra leginkább, hogy ezt meg is hallják. Pontosan tudtam, egy szeretkezésből, mikor szeretett a partnerem, és mikor nem, hogy megcsalt valakivel; vagy egy másik partnernél, hogy épp velem készülne megcsalni párját… pedig nem mondták ki!

Nincs is annál fájóbb érzés amikor szeretsz valakit, és szerelmeskedés közben jössz rá, hogy már, vagy egyáltalán nem viszonzott az érzés. És olykor fájdalmunktól és emlékeinktől ittasan van olyan, hogy mi is pusztán testi vágytól égve érzelem nélkül megyünk bele alkalmi viszonyba. Márpedig az érzelemmentes szex paráznaság ugyebár, amiért bűnhődni kell. De a büntetést nem halálunk, vagy a kapcsolat után kapjuk meg. A büntetés maga a pillanat, amiben épp nem vagyunk megbecsülve, és a fájdalom az ürességtől, ami épp akkor visszhangzik a leghangosabban szívünkben. De szerencsére az idő sosem áll meg, tanulhatunk tapasztalatainkból, ami segít abban, hogy pontosan tudjuk mire vágyunk és mire nem. Így minden percben újabb esélyünk van arra, hogy megtaláljuk azt az embert, akivel beteljesíthetjük azt, ami a Nő végzete, amire egyetlen egy férfi sem lesz képes /csak mi és Isten/, és megtörténhet a valóságos csoda: új életet szülhetünk a szerelmünktől!

Ismerősöd neve: Ismerősöd e-mail címe: Ismerősöd neve: Ismerősöd e-mail címe: Ismerősöd neve: Ismerősöd e-mail címe:

KOMMENTEK