|
Mi nők...
husika
Mit…?
Mit lehet tenni olyankor, amikor az elkerülhetetlen egyre csak közeledik? Megrettenünk… Ami persze nem egy jó megoldás, hiszen a félelem, a valamitől való rettegés csak gátolja a racionális gondolkodást… De mi mégis rettegünk és reménykedünk… Az örök kettős-R… Mert rettegünk attól, hogy valaminek vége és reménykedünk abban, hogy ha vége, akkor sem dől össze a világ… Vagy hogy egyáltalán be sem következik a „vége”…
A racionális ember azt mondja, hogy úgyis bekövetkezik. Ismeri az összes külső tényezőt, a viszonyulásokat, a belső tényezőket… És azt mondja, hogy ha be is következik, az idő majd segít… De nem. Mert mit is old meg az idő? Elfelejteti az összes rosszat velünk? Elfedi a fájó múltat? Kitörli az emlékeket? Nem… Semmi ilyet. Csak tompít mindent, de attól az emlék ott marad és ugyanúgy fog fájni. Talán annyi haszna van az „időnek”, hogy nem mindenpercben gondolsz arra a dologra… Először csak a 24órából, majd a hetekből töltesz el egyre kevesebbet az emlékkel. Tény, nem jó egy emlékben élni. Túl kell lépni a múlton, ahhoz, hogy lehessen jövőnk. Ehhez tettek kellenek. Az idő semmit nem old meg, viszont a tettek sok mindenen segítenek. Lefoglaljuk magunkat, próbálunk nem gondolkodni. Ez mind tett, ami mássá tesz minket.
De vajon hány ilyen pillanat kel az ember életében, ami segít a személyiségének elérni azt a pontot, hogy képes szembenézni a problémákkal, és nem keres kis kibúvókat?
Egy bizonyos G. T. azt mondta, hogy sokkal egyszerűbb az élet úgy, hogy nincsenek az embereknek érzelmei. Így nincs fájdalom, ha megcsalnak, de nincs az a bizsergető érzés sem, amit a szerelem okoz. Lehet, hogy egyszerűbb lenne az életem érzelmek nélkül. De kell az a bizsergés… Az az érzés, amikor tudod, hogy most van teljes életed… Amikor érzed, hogy most már teljes ember vagy… Még ha fáj is…
Aztán ha nem segít a remény… ha bekövetkezik… Akkor jön a menekülés… Messzire. El.
És ilyenkor jelenik meg a női lelkünk... Mert mi NEM, mi akkor sem, és csak azért sem..NEM HAGYJUK VESZNI... Harcolunk. Erősebbek vagyunk, mint a legtöbb férfi. Mindent kibírunk. És nem kell G.T. véleménye, nem kell az, amit gondolnak rólunk. Mi mi vagyunk. Nők. A Föld mozgatói....
Az alkotás értékeléséhez kérjük, jelentkezz be!
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK!
Kedves Látogatónk!
Add meg ismerősöd nevét és e-mail címét, és ajánld ezt az alkotást.
Köszönjük!
| Ehhez a pályázathoz még nem született bejegyzés |
Új hozzászóláshoz kérjük, jelentkezz be!
|
