Karácsony napjainkban

Én, személy szerint nem értek egyet azzal a felhajtással, amit egyesek a Karácsonyból csinálnak. Véleményem szerint a mai világban az ünnep elvesztette valódi jelentőségét. Régebben ez a családról szólt, ma a minél drágább ajándékokról. Persze vannak kivételek, de a többség ezt az elanyagiasodott vonalat követi. A mi családunkban sem a családról szól ez az ünnep, és igazából nem is hiányolom. Azért nem, mert ehhez szoktam hozzá. A család persze együtt van, de néhányuk arcáról csak a kényszer olvasható le. Muszájból vannak ott, ahol. Muszájból vettek ajándékokat, és muszájból tesznek úgy, mintha ez a pénztárcájukon nem könnyített volna jelentősen. Ha nem így lenne évek óta, lehet, hogy hiányozna az a Karácsony, melyet a filmekben meglehetősen idillikusan ábrázolnak. Nem mondom azt, hogy nem lenne jó egyszer egy ilyen légkör ezen az ünnepen, de mivel hozzászoktam a korábban említett „ünneplési formához”, tényleg nem hiányolom. Ennek valószínűleg az az oka, hogy senkivel sincs túl jó viszonyom a családban, senkihez sem kötődöm úgy igazából. A szeretetemet leginkább a barátaimra fordítom, és nekem ők jelentik a családot. Legszívesebben velük tölteném a Szentestét, de mivel 17 évesen sajnos "kényszerben" élek, így nem igazán tehetem ezt meg. A barátaimmal való ünneplésre egyedül Szilveszterkor nyílik alkalom. Ha a Karácsonyt is velük tölteném, akkor nem lenne bennem az a tudat, hogy "na végre, most rengeteg ajándékot kapok, és végre rendben leszek anyagilag is". Tőlük ugyanis nem várnék el semmit, és nekik nem kéne pótolniuk az űrt, amit a családomtól viszont "elvárok". Nem kellene pótolniuk, ugyanis nincs mit pótolni. Velük teljes minden.Szeretem őket és ők viszontszeretnek.