Már csak bő egy hét és összeköltözünk Tomival! Pontosabban én költözöm hozzá!

Kicsit félek és izgulok, mert én még soha nem laktam együtt senkivel! Az nyugtat, hogy ő is fél egy kicsit!  De tudom, hogy minden rendben lesz és tök buli lesz az egész :) Végülis változás csak annyiban fog történni, hogy nem csak én, de a cuccaim is ott lesznek! Bár azon azért elgondolkoztam, hogy mi lesz ha valamelyikünk, főleg ha én egyedül szeretnék lenni! Csak mert Tomi biztosan lesz egyedül, mert ő mindig órákkal hamarabb hazaér, mint én! És az élet vitelem is megváltozik majd? Hajaj, sok a kérdés, de attól tartok hamarosan ezekre is megkapom a választ...

Sok minden történt az elmúlt hetekben! A gondolataim az érzéseim megállíthatatlanul csak kavarogtak! Rengeteg pozitívummal és sok kétellyel! Valahogy magam sem értettem mindezt!

Marcell gondolata halványulni kezdett! Egyre csak eltűnt a képe a kék szeme a ködben, a messziségben! Hiába nyújtottam a kezem nem értem el, és nem is akartam elérni! Hátrébb kellett lépnem...

Vágytam arra, hogy valaki a közelből szeressen, hogy valakit a közeelből szerethessek! A lénye ne csak egy álom legyen, a hangja ne csak a távolból csnegjen, az érintése, a csókja ne csak emlék legyen és az érzés ne csak álom érzet legyen!

Tamás megadja nekem mindazt, amire igazán vágytam Isti óta! Érzem, hogy szeret és érzem, hogy fontos vagyok neki! Ő VALÓSÁG!!! És ez csodálatos dolog, felül múlja az álmokat! Ebből nem kell felébredni!

Rengeteg időt töltünk Tomival! Sokat vagyok nála, szinte mindennap! És alig várom, hogy elteljen a meló és rohanhassak hozzá!  A múltéhten voltunk Brightonban a tengerparton, ami nagyon klassz volt! Kivéve, hogy az apukája folyton csak hívogatta, hát igen a pénz....

Nem is értem eddig miért nem vettem észre, hogy Tomi mennyire nagyszerű?! Azt hiszem elvakítottak azok a dolgok amelyek a mesékben léteznek! De mint tudjuk nem a mesék szerint kell élnünk, mert a mese az csak mese! Csodálatos, de nem adja meg azt az örömet, amelyet a valóság élvezet nyújt!

Tomi itt van, megérinthetem, meg csókolhatom, símogathatom és őszintén kimutathatom neki az érzéseimet!  Ő igazi! Csodálatos vele minden, amikor hozzám ér egyszerűen elkezd bizseregni a testem, a csókjai a legszebb csókok, amiket kaphatok, az öleléséből érzem, hogy szeret! És én is szeretem és bátran kimerem jelenteni, hogy BOLDOG VAGYOK!!! Legszívesebben szét kiabálnám a világnak :D

Tudom, hogy a Marcellről való áradozásom után ez elég abszurdnak hat, de higyjétek el, az álom képek elillannak! Marcell nem volt igazi, bármennyire is szerettem volna! Fájt erre rájönnöm, de tudom ez a helyes! Rengeteg a távolság és, amikor azt írta bocsi, de nem tudok kimenni, mert dárga a repjegy, az mindent megölt bennem! Főleg, hogy tudom egyik fesztiválról a másikra megy! Különben meg nekem is rohadt drága volt a jegyem! Gondolhatjátok, augusztus eleje- főszezon! De megvettem, mert láttni akartam, de már nem akarom! Nem bánom, hogy haza   megyek, mert ott van a családom és a barátaim, de Marcell már azt hiszem nem lesz! Kívánom neki a legjobbakat és sajnálom, hogy nekünk nem jöhetett össze...

De most új élet kezdődik! És ez JÓ...   

 

Szép napot!