dátum: 2008-04-29 19:08:30 blogkategória: egy 17 éves lány naplója
jajj milyen csupa negatív ez a nap!!!1.óra biosz-fantasztikus kezdés, írtunk....2.óra fizika-na mondjuk ez konkrétan olyan semmilyen volt, találtunk a padban egy levelezést és pofátlanul elolvastuk :D 3.óra kémia-na a tanár beidegesedett, de nagyon ám, mert akit feleltetni akart, ki sement, mer nme tanult, erre írt az egész osztály...király.4.óra társi-na ez jó volt, mert a tanár szülinapja volt ma, és vettünk neki virágot, és átadtuk célzás gyanánt, hogy ne írjunk, ő meg felajánlotta, h akkor írjuk meg és nem fogja "észrevenni" ha véletlenül vmit nem magunktól írunk.erre mindenki felcsapta a puskáját a padra a doga mellé, és írtunk egy szép ötöst:)innen a nap uncsi volt, a ballagási próbán meg sikerült felidegelődni, mert hát elvileg halkan beszéltem a mikrofonba(kb úgy beszélktek velem, mint aki most csinál ilyet először, mikor mióta ebbe a suliba járok, szinte minden műsorban, amiben van konferálnivaló, azt én kapom meg, de nem baj,.,)Szóval nem az erősítés a hibás, hanem én, ....de figyeljetek már, hát a mikrofon nem azért van, hogy ne kelljen bele ordítani, mert úgyis hangosít???ajjj...mindegy, nemérdekel.holnap majd élesben beleordítom a programot, oszt nézhetnek széjjel xD aztán egész hamar hazaértem, felhívott a "jóbarátom", beteg szegény, alig tudtunk beszélgetni, mert feszt köhögött nagyokat, úgyhogy mondtam h majd legközelebb. Norbi meg...tegnap mondta,h "szerdán megyek suliba".és úgy bírom h ilyenkor meg csuklóból letagadja."én nem mondtam ilyet, csak h megyek a ballagásra" de öcsém ennyi esze kinek van, h suliba nem jön, mert ő "beteg", de ballagásra eljön, mert eljön. de lehet én vagyok a hülye nemnormális.najóvan megyek is innen meggyet enni.sziasztok:(
dátum: 2008-04-28 19:36:09 blogkategória: egy 17 éves lány naplója
huh, én ijedek meg a képeimtől... :D mindeegy, lényeg h megígértem és betartottam.az esküvőt már télleg3x leírtam részletesen, és akkor íime negyedszer-ha ez is kitörlődik, törlöm az egész blogomat és akkor érvényesüljön más:)-
Jó volt attól függetlenül, hogy:
-Norbi durcizott, mert hogy ő "beteg
-volt egy bunkó nagypofájú ember
-az ottlévők 89%-át nem ismertem
-egyszer kimentem, mert azt hittem, hányni fogok, ugyanis magamhoz képest nagyon sokat ettem
-másodunokatesóm leöntött egy BÉJLLÍÍÍZ típusú piával...igen az én gyönyörű szép ruhácskámra ment az egész.
De mondom, tökjó vot, mert:
-jó volt az alaphangulat
-megdícsérték sokan a versmondásomat
-találkoztam és csevegtem rég nem látott ismerősökkel
-Babával azért volt persze sok szép pillanat is
-szép lett végül a sminkem, és tesómé is(amit én csináltam
-és tökszépek voltunk:)
Am holnapután ballagás, és én leszek a konferanszié.hurrá!pláne ha nem a sportpályán lesz, hanem a sportcsarnokban..na az lesz a nagy kavarodáskáosz!!!ezenkívül nagy hír még, hogy hálistennek minden tantárgyból elekzdtem rontani.töriből ma írtunk, sz*r lett, max 4es>pedig eddig egész évebn csak ötösöm volt.bioszból meg társiból hnap írunk(2xes ha ha ha).fizikát megmatekot a napoban kikapjuk, egyik se lesz jobb 3asnál meg négyesnél, pedig mindkettőből 4es 5ösre álltam.úgyhogy nagyon király vagyok...az egy hetes szünetben meg sztem takarítás lesz ezrrel.
dátum: 2008-04-28 19:28:43 blogkategória: egy 17 éves lány naplója
najó ha ezt az irományt is törli a rendszer, nem tudom mit borítok fel... elsőzör beillesztem a képeimet, amiket akarok, mert sztm ez kavar be, aztán írok, ha sikerültek. am a ruhás kép dagadttá tesz, aszemeim meg olyanok, mint egy holdkórosé, de nem baj, mindegy... :P :)
dátum: 2008-04-23 18:35:02 blogkategória: egy 17 éves lány naplója
tök jó volt ez a nap:)Norbival kezd helyrerázódni-bár lekopogom, meg nem akarom elkiabálni, de ma pl teljes egészében olyan volt, mint régebben.várjuk a szombatot az esküvő miatt, tök szép leszek.tegnap elhadartam a rha témát, most leírom milyen, elvégre női fórumon vagyunk :P :D
szóval a délutáni :rendes báli abroncsos földigérő koszorúslányruha, bordós színű, pántnélküli(mert nekem az tökjól áll!!!:P:P:)), és az esti pedig kb térdig érő, alul tüllös, fekete pántnélküli, benne apró vékony plüssös sötétlila csíkokkal.majd teszek be képet róla h láthassáto, de aaa, olyan gyönyörű!!!:-) még nem vettem hozzá sminkcuccot!egyébként tudtok adni ötletet?mi illik egyaránt a bordóhoz és a fekete-lila összeállításhoz? mert nem akarom magam 2x átfesteni, bár mondjuk nem katasztrófa ha mégis így lesz.
holnap angol és fizika doga, töriből meg lehet felelek, de egyik se gond.a matekot megírtuk, sztem 3as lesz:( de kajak oylan ideg voltam.van egy osztálytársam, aki mellettem ül, és mindig megfogadjuk dogaírások után, h nem fogunk neki segíteni, mert azt csinálja, h ami neki kel lemásolja, ami meg nekem kéne, azt nem engedi lelesni, mert ő írja tovább, és pl eltakarja, vagy lapot fordít.ugye milyen szemétség, és nem ez történt velem ma is?és amilyen hülye vagyok dogaírás KÖZBEN elkezdek ezen morfondírozni,h hogy lehetek ekkora hülye, h...áááá:@ mindegy
megyek elolvasni a Minek nevezzelek...?-et, mert azért nem úgy akarok kiállni, h akkorolvasom 3adszor:)
na sziasztok!!!:-)ezzel a képpel búcsúzom, ami egy bomlásnak indult madárkát ábrázol, debrecenben találtam rá még tvaly.
dátum: 2008-04-22 18:13:30 blogkategória: egy 17 éves lány naplója
feladtam az avont, gondoltam benézek ide is.egyébként a féltékenykedős téma lehet megoldódik most:barátnője lesz a jóbarátomnak, így a "pasim" megnyugodhat.legalábbis remélem meg fog.
suliban:ma írtunk kémiából, jó esetben 3as, de ha 2est is ad rá, még akkor is 4es az átlagom, és évvégén a 4essel tökéletesen megelégednék.holnap angol meg matekdoga.... pff
itthon:végülis minden oké, ha lehete ilyet mondani.szomabton uncsitesómék esküvője, fogok mondani egy verset(talána Minek nevezzelek...?-et.kaptam egy esti rucit, és annyira tökjó, h ááááá
Norbi:sikerült a forgalmija, tehát hétfőtől jogsitulajdonos.remélem minden oké lesz.úgy a hangulat nem teljesen 100as, talán alakulni fog.
dátum: 2008-04-19 21:49:19 blogkategória: egy 17 éves lány naplója
ma Norbiéknál voltam, mert apukájának volt a nyugdíjasbúcsúztatója.19en voltunk és tök jól éreztem magam:)néhány pillanatban rendesen családagnak éreztem magam:) még az undoknak hitt uncsitesójával is elég jól elbeszélgettem, meg mondott aranyosakat.szóval úgy jó votl végülis.na aztán 36 albumot (Kovácsovics Fruzsinától Copyconon át Fankáig... :D)szermányoltam Norbitól, az kb olyan 550 szám :D
megyek megint epret enni, bár tegnap se mentem vele sokra, mert pontban éjfél környékén le kellett mennem egy vajas kenyérkéért, mert annyira éhes voltam, h hihetetlen.nem tanulok az esetből, megint epret eszek vacsorára:)megyek is lassacskán, most nincs kedvem írni:(...
dátum: 2008-04-18 20:57:57 blogkategória: egy 17 éves lány naplója
a suliban ma volt diáknap.fantasztikus volt mondhatom...agyonunta magát a diákok 90%-a.
én újságot árultam, és odajött hozzám egy lány, és azt mondta, hogy nagyon jó a cikked Londonról!nagyon, komoylan:)-tök jól esett.ezen felbuzdulva már lolvastam én is a cikkemete, mert sztem még egyszer sem olvastam el úgy elejétől-végégig.nade nemtom érdekes-e olyanoknak, akik nem vtak ott.mert ez a lány pl ott volt.
aztán kihívták a "londoniereket", mert az Allianz biztosító támogatta az utunkat, és cserébe csinálnunk kellett egy reklámfotót amin ott volt egy ilyen izé, amire rá volt írva h Allianz biztosító, és akkor most értitek izé, h jajj milyen királyság eza biztosító, ilyen gyerekeknek ad támogatást nyelvtanfoylamra londonba, hát akkor menjünk be, kössünk meg velük valamit:)
anya reggel elment tatára egy tanítványával, aki bejutott az Arany János irodalmi versenyre(tavaly én is bejutottam:), és vasárnap estig nem lesz itt. apával kell itthon lennem...Norbi a 8-cassal ment haza, miután jól összvesztünk.van egy elsős fiú, aki egyébként nagyon feltűnően öltözködik(rappes, de nem iylen gány, hanem mittom...), meg rasztahaja volt, meg van már 2igazgatóija(mert megszólalt 2x a mobilja órán....), szóval nem egy jó hírű.n aés ő ott volt londonban.végülis igazából csak párizsban, azaz utolsó nap tudtunk beszélgetni, de akkor jó sokat, és tökre kiismertük egymást, nagyon szimpi volt, meg pozitív, vagyis kellemes csalódás.aztán mióta nincs london, hanem suli van, azóta is beszéltünk, meg telón is tartjuka kapcsolatot, mert ő is iylen bizalombarát, meg én is neki, és tökjó.és hát norbi...teljesen kiakadt, mindent mondott, kész volt, én pdig megint bevetettem a "nem gondolok semmire, mert így talán nem fogok megőrólni" taktikát.és így végülis ki is békültünk, de tervezte h ír neki myvipen vagy felhívja vagy beszél vele, azt meg utálom ha közbeavatkozik!!!!mert az már az én szuverén jogom h kivel mikor hol mivel beszélek....nem???
aajjj, de nehéz.nem tilthatja meg h barátkozzak vele. egyébként meg az a srác azt mondta, h tök örül mert alig vn pár ember akinek úgy meg tud nyílni mint nekem, csodával határos módon.és...hát szóvall....nemtom.
epret eszem.legalább ez feldob.de mégse, emrt közbe a wake me up, when september ends szól.ez mindig megráz.
dátum: 2008-04-09 20:40:36 blogkategória: egy 17 éves lány naplója
Nehéz úgy írni egy 11 napos utazásról, hogy az olyanokat is érdekeljen, akik nem lehettek ott. Ebben azért vagyok olyan biztos, mert már itthon is észrevettem, mióta hazajöttem az útról, hogy bele-belekezdek néhány emlék elmesélésébe, és a család valahogy nincs annyira feldobva, mint én. Szóval nehéz szelektálni, hogy mi lehet fontos másoknak, és mi tartozik csak azokra, akik ott voltak velem a kiránduláson.
Kb. egy héttel az indulás (március 28.) előtt esett le, hogy én majd elmegyek innen, és itthon hagyok mindenkit, aki fontos nekem. Hirtelen nem is volt kedvem menni, már szinte lemondtam volna, de egyrészt akárhányszor átgondoltam, arra jutottam, hogy nem mondom le, mert azért mégis London, Madame Tussaud’s, Párizs, Eiffel-torony, másrészt meg mert gyakorlatilag le se lehetett volna mondani.
Március 28-án este megtudtam, hogy képtelen vagyok buszon két óránál tovább aludni. Ez persze kicsit felzaklatott, pláne mert a körülöttem lévő emberek 90%-a ott szuszogott mellettem teljes nyugalomban. DE ők nem láthatták hajnalban Ausztria csodálatos – az autópálya mentén látható, benzinkutak és éttermek által nyújtott - fényeit hajnali 2-3 óra körül.
Március 29. Az indulástól számítva majdnem 24 óra elteltével megérkeztünk Brüsszelbe. Imádtam - annak ellenére, hogy ugyebár előző este alig aludtam 2 óránál többet. Gyönyörű volt a királyi palota és annak az udvara, hatalmas volt a főtér, ahol összetalálkoztunk egy magyar csapattal is, láttuk a Maneken Pist, a pisilő kisfiút, és korgó gyomorral végigjártuk az Ízek utcáját, ahol egy barátságos pincér tűrte, hogy fényképezkedtünk vele vagy nyolcan. Utolsóelőtti állomás volt a Szent Mihály katedrális, ami nekem az egész kirándulás alatt a legjobban tetszett a templomok közül (és ez nagy szó, hiszen voltunk pl. a Notre-Dame-ban is!). Zárásként pedig az Atomiumot csodálhattuk meg. Szerintem mi is elég nagy látványosság lehettünk a sétálón belga waffelt eszegetve, hiszen minimum három turista lefotózta a csoportot, ahogy 4-5 körben falatozunk. Érdekes látvány lehettünk. Az esténket egy Formula 1-es tranzitszálláson töltöttük.
Március 30. Mivel nagyon korán kellett kelnünk, a Dover felé vezető hajóút kezdete alvással telt, de amikor felmentünk a fedélzetre, mind elfelejtettük, hogy akár álmosak is lehetnénk. Elénk tárult a csodaszép tenger, a napfelkelte, és karnyújtásnyira szálltak el mellettünk a sirályok (bár engem egy megtámadott, pedig csak le akartam fényképezni). Délelőtt tíz órára már Londonban voltunk. A London Eye túlsó oldalán állt meg a buszunk, ami már eleve csodás látványt nyújtott. Elindultunk a Big Ben felé, és fontos megemlítenem, hogy nem is magát az épületet hívják így, hanem a benne lévő harangot (vagy ez csak engem lepett meg?! J) Aztán jött a Downing street 10., a Buckingham palota előtt történő őrségváltás, a Piccadilly Circus a hatalmas fényreklámokkal és az Erosz-szoborral, aztán végigmentünk a Chinese Town-on, azaz a Sohőn, majd jött egy kis szünet, amikor ehettünk valamit. Ezután a Trafalgar Square felé vettük az irányt, majd a nap vége felé beültünk a London Eye-ba, ami felejthetetlen élmény volt mindenki számára. Ezek után a National Gallery-ben megnézhettünk rengeteg festményt, a nap megkoronázásaként pedig elfoglaltuk a szállásunkat a londoni családoknál.
Március 31. A napot a „suliban” kezdtük, ahol írattak velünk egy tesztet, majd kreáltak három csoportot (nem tudás alapján, hanem teljesen vegyesen). Ezzel el is telt a délelőtt, így negyed egy környékén elindulhattunk Greenwichbe, a csillagvizsgálóhoz. Itt van ugyebár az a bizonyos 0 fok, amit mindenki megtanul általános iskola nyolcadikban, és átélhettük, hogy milyen érzés, ha egyik lábunk a nyugati, másik a keleti oldalon áll (egyébként semmi különleges bizsergés, csak így nagyon jól hangzikJ). Aztán jött a híres-neves Tower of London, benne a gyönyörű koronázási ékszerekkel és sok más érdekes múzeummal. Mi a szabadságot kihasználva megkóstoltuk a fish&chipset, nagyon ízletes volt, és magunk köré csábítottunk kb. 20 galambot, hogy egyék meg a maradékunkat (nem ellenkeztek). Este élményekkel tele tértünk vissza a családokhoz.
Április 1. Míg itthon valaki azon gondolkozott, hogy mit tegyen bolondok napja alkalmából, a mi agyunk már képzeletben a Madame Tussaud’s Museumban járt már délelőtt a suliban is, hiszen e napon délután volt a programban. Nem kellett csalódnunk. Felért egy vidámparkkal, hiszen volt itt horror-részleg (ahol úgy szorítottam a mellettem állók kezeit, hogy lehet, hogy ők már attól sikítottak, nem az ijesztgető emberektől, akik bábuknak néztek ki, majd hirtelen elindultak felénk…), viaszbábuk (sztárok, történelmi hírességek, feltalálók, sportolók, királyok, királynék, filmfigurák stb.), London Subway (London történetét elmesélő kis utazás). Délután választhattunk, hogy vagy elmegyünk az Oxford Streetre vásárolgatni, vagy pedig sétálgatunk a Hyde Parkban. Én-magamat meghazudtoló módon- a parkban pihenést választottam, és nem jártam rosszul. Felejthetetlen érzés volt a Serpentine nevű tó partján üldögélni, hallgatni a zenét, és csak úgy élvezni az életet.
Április 2. Ez a nap tartogatta számunkra a Westminster Abbey-t, aminek nekem a Garden részlege tetszett a legjobban, majd ismét választhattunk, hogyan szeretnénk folytatni a napot. Három múzeum közül –Természettudományi, Technikai, és a Victoria&Albert- dönthettük el egy rövid ismertetés után, hogy melyik érdekel minket a legjobban. Legtöbben a Természettudományi Múzeumba mentünk, mert itt mindenki talált olyan zugot, olyan részletet, ami lefoglalta egy kis időre.
Április 3. Ezen a délutánon Windsorba látogattunk. Fura érzés volt, hogy ugyanazon a szőnyegen lépdelünk, amin esetleg néha-néha maga a királynő is megfordul. Mindenkit elbűvölt a babaház, a kastély kicsinyített mása, melyben minden szőnyeg, minden festmény pontosan ugyanolyan, mint az eredeti, csak kicsiben. A szépen karbantartott kert, és a Szent György kápolna tovább fokozta enapi élményeinket. Hazaúton megálltunk a kivilágított London fényeit csodálni, és rendhagyó módon este tízre értünk a megadott helyre, a megszokott nyolc óra helyett.
Április 4. Délelőtt elbúcsúztunk a tanárainktól, miután előadtuk az általunk megírt szituációkat, meséket egymás előtt. Délután a British Museum várt ránk, ahol láthattuk a híres Rosette-i követ, és számos érdekes egyiptomi múmiát, és szarkofágot. Ezen a napon már előbukkant a vásárlásimádó énem, hiszen igyekeztem túlesni a múzeumon, és siettem az Oxford Streetre elkölteni a maradék fontjaimat pár hozzám hasonló megrögzött pénzszóróval J Este búcsút vettünk vendéglátóinktól, elfogyasztottuk a vacsoránkat, és hatalmas teher nehezedett ránk: össze kellett pakolnunk.
Április 5. Ezt a napot Canterburryben töltöttük: templomot sétáltunk körbe, hallgattuk a tehetséges útmenti zenekarokat, vettünk még egy-két „pótolhatatlan” cuccot, és bevásároltunk magunknak hazaútra (majdnem rendőrséget hívtak rám, mert ártatlanul vettem egy sört ajándékba, holott Angliában 21 év alattiaknak nem adnak ki alkoholt; ezúton is köszönöm Kormány tanár úrnak, hogy kimentett a helyzetből!). Az esténket újra egy Formula 1-es tranzitszálláson töltöttük.
Április 6. E napon megtapasztalhattuk, milyen is az a bizonyos „Csalagút”. A kezdeti félelmek ellenére megnyugodhattunk, hiszen majdnem olyan volt az egész, mintha vonattal utaztunk volna. Aztán szép lassan megérkeztünk Franciaországba, Párizsba. Lehet, hogy a rossz idő, és az ezzel együtt járó sötétség, vagy a kialvatlanság tette, de úgy éreztem, hogy kicsit csalódnom kellett benne. Persze áthaladtunk sok gyönyörű angolkerten, láttunk csodaszép szökőkutakat, a Louvre épülete és a Notre-Dame is hatással voltak ránk, de valami mégis hiányzott. Ezt a kis valamit töltötte ki az Eiffel-torony körüli mizéria. Eleve azzal kezdődött, hogy a jegyemről leszakadt az a kis pöcök, amivel feljuthattam volna a 2. szintről a 3.-ra. A mellettem sorban állók elláttak jó tanácsokkal, hogy mit mondjak, és mit tegyek, ha nem fogadják el, ezúton is üdvözlöm őket! J De szerencsére nem volt rájuk szükség. Megsúgom, hogy felosontunk a 4. szintre is, pedig nekünk csak a 3.-ra szólt a jegyünk. És ami elénk tárult, az leírhatatlan. Néhányan a 2. szinttől GYALOG jöttünk le a lépcsőn, ugyanis egy hirtelen ötlettől vezérelve tök jó bulinak tűnt...J Már úgy néztem a lépcsőket, hogy már nem is láttam mást, mert annyira koncentráltam. És amit még mindenképpen meg kell említenem, az a Red Bullok ingyenes osztogatása volt. Ezen az éjszakán szintén szembesültem azzal, hogy nem tudok buszon aludni, de legalább már éltetett az a tudat, hogy „holnap már otthon alszom”.
Összegezve azt tudnám mondani, hogy amellett, hogy olyan helyekre jutottam el, olyan épületeket láthattam, amelyeket csak a tévéből, és könyvekből ismertem, megismerkedhettem, összebarátkoztam új emberekkel, akik meghallgattak, és akiket meghallgattam. Tök jó volt, hogy mindenki szóba állt mindenkivel, egy kicsit félretette mindenki a negatív énjét (egy-két esettől eltekintve), és így a hangulat mindig emelkedett volt. Köszönjük Kormány tanár úrnak, és a kísérő tanárnőknek: Klériné Kormány Ilona, Kavalyecz Emőke és Kissné Péter Judit tanárnőknek.
dátum: 2008-04-07 21:33:46 blogkategória: egy 17 éves lány naplója
sziasztok! gondoltam beköszönök.ma értem haza fél6körül.nagyon nagyon fáradt vagyok, hiszen elvileg a buszon kellett volna aludni, és hát előző jóslataim beváltak:nem siekrült, csak max 2 órát. az pedig, h a többi 50 ember ott szuszog nyugodtan melletted, csak még erősítette bennem, h :ajj, ez nem igaz, h csak én vagyok ilyen szerencsétlen. de páratlan látványt nyújt pl ausztria hajnal 2kor a buszból:) de kajak szép volt.persze majd még írok sokat az útról, meg egyebekről, de most nagyon fáradt vagyok. holnap nem kell suliba mennünk, szerencsére, és jön nagyim, h meséljek neki.meg este lehet Babáék jönnek(de lehet csak szerdán) fényképnézgeteőbe.úgyh holnap kiválogatom, h mik a publikus képek:) megyek csucsura, a jól megérdemlet régi ismerős alvás nekem is kijár:(